A választójogi kódex – magyar nyelven

A választójogi kódex – magyar nyelven Az új választójogi kódex egységesíti és egyetlen törvényben foglalja össze a választójog gyakorlásának feltételeit, a választások és a választási kampányok feltételeit, valamint egy közös állami bizottságot hoz létre a választások felügyeletére és a pártok finanszírozásának ellenőrzésére.
A kódex tartalmazza a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások, az Európai Parlamentbe történő választások, a Szlovák Köztársaság elnöke megválasztásáról és a Szlovák Köztársaság elnöke visszahívásáról szóló népszavazás, a területi önkormányzatok szerveibe történő választások szervezésének feltételeit, és a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 93-99. cikkelye értelmében kiírt népszavazás megrendezésének módját.
Az új szabályozás szerint megszűnnek a központi választási bizottságok, helyettük a választásokat a jövőben „A Választások és a Politikai Pártok Finanszírozása Ellenőrzésének Állami Bizottsága” irányítja. Az első állami bizottság már augusztusban felállt. A törvény betűje szerint ez „független testület a politikai pártok és politikai mozgalmak finanszírozásának ellenőrzésére, a választások irányítására és a választások eredményének megállapítása céljából. Az állami bizottságnak 14 tagja van. Az állami bizottságba tíz tagot azok a politikai pártok delegálnak, amelyek a legutóbbi választásokon képviseletet szereztek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, méghozzá a megszerzett képviselői mandátumok számával arányosan. Az állami bizottság kormányalkotó politikai pártok által delegált tagjai számának meg kell egyeznie az állami bizottság azon tagjainak a számával, amelyeket a többi, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában képviselettel rendelkező párt delegált. Ezt az egyenlőséget meg kell őrizni az állami bizottság egész hivatali ideje alatt. Az állami bizottság egy-egy tagját a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék elnöke delegálja.” Az augusztusban kinevezett állami bizottság elnökét a delegált tagok közül a parlament plénuma választja meg. A bizottság a korábbi központi választási bizottság feladatait is végzi. Addig marad hivatalában, amíg az újabb parlamenti választásokat követően a mandátumhoz jutott politikai erők jelöltjeiből fel nem áll a következő állami bizottság.
A belügyminisztérium, a statisztikai hivatal, a megyék, járások, községek szervezési feladatai nem változnak, fennmaradnak a különböző szintű szavazatszedő és szavazatösszesítő bizottságok is.
A törvény a korábban önálló választási törvények (parlamenti, helyi önkormányzati, megyei) szerkezetét fenntartva összegzi az egyes választásokra vonatkozó szabályokat. Lényegesebb változás a postai úton történő szavazásban van a parlamenti választások esetében azon külföldön élő állampolgároknál, akiknek nincs bejelentett állandó szlovákiai lakhelyük. Ők a jövőben nem a pozsony-ligetfalusi speciális választókörzetnek címzik szavazólapjukat, hanem az állami bizottságnak, mely esetükben a választókör szerepét is ellátja, tehát: „megállapítja azon, választásra jogosult személyek postai úton történő választásának végeredményét, akiknek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén, és jegyzőkönyvet készít azon, választásra jogosult személyek postai úton történő szavazása eredményéről, akiknek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén”. (Akinek van állandó lakhelye Szlovákiában, de külföldön tartózkodik, továbbra is az állandó lakhelyére küldi szavazatát.)
Az állami bizottság további fontos feladata a politikai pártok és a jelöltek számára módszertani segítséget és tanácsadást nyújtani a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának szabályairól.
A kódexbe a választópolgárok tájékoztatásával kapcsolatosan bekerült az a rendelkezés is, hogy: a község legkésőbb a választások kiírása után tíz nappal közzéteszi a község hirdetőtábláján és honlapján, ha rendelkezik ilyennel, a választójog és választhatóság joga feltételeit. A község külön törvényi rendelkezés alapján a választásokról szóló értesítést a nemzeti kisebbség nyelvén is közzéteszi. Az értesítés mintáját a község számára a belügyminisztérium biztosítja a járási hivatal közreműködésével, valamint közzéteszi a honlapján is. Az európai parlamenti választások esetében a tájékoztatás szlovák és angol nyelven kötelező, mivel ekkor a Szlovákiában élő külföldi uniós állampolgárok is szavazhatnak. A kódex arról is rendelkezik, hogy: „A szavazóhelységben, vagy a szavazóhelység bejárata előtt kötelező „minta” felirattal ellátott szavazólapokat és a választópolgárokat a választások módjáról tájékoztató információt kihelyezni. A községben külön törvényi rendelkezés értelmében az első mondat szerinti információ a nemzeti kisebbség nyelvén is kihelyezésre kerül, népszavazás esetén pedig a javaslatok is szerepelnek a nemzeti kisebbség nyelvén, melyekről a választópolgárok döntenek. A népszavazás javaslatai szövegét a nemzeti kisebbség nyelvén a belügyminisztérium biztosítja be a járási hivatalok közreműködésével; egyúttal a honlapján is közzé teszi.”
Kötelező érvényű lesz ezentúl, hogy szavazólap a szavazóhelyiségből ne kerülhessen ki. A fel nem használt vagy elrontott szavazólapot a választópolgár köteles lesz egy, az e célra kijelölt urnába helyezni, különben szabálysértést követ el, melynek büntetése 100 euró (a járási hivatal szabja ki). A szavazás befejeztével a szavazatszedő bizottságnak ezt az urnát is le kell pecsételnie.
Egységesíti a törvény a szavazólapok kitöltését a különböző választásokon: a név előtt álló számot, népszavazáson az igen vagy a nem választ kell bekarikázni.