Új szabályok léptek életbe a helyi adók és illetékek kezelésében

December elsejével módosult a helyi adókról és illetékekről szóló törvény. A változások értelmében a községi önkormányzatoknak is új általános érvényű önkormányzati rendeletben kell szabályozniuk a helyi adók és illetékek kivetését és kezelését, hogy a 369/1990. sz., a községekről szóló törvény 6. §-ának 3., 4., 6., 7., 8. és 9. bekezdésével összhangban, valamint az 582/2004. sz., a helyi adókról és illetékekről szóló jogszabály 2012. december 1-jétől hatályos módosító rendelkezéseivel összhangban hajtsák végre.

A legnagyobb változás, amit az új szabályozás hoz, hogy összekapcsolódik az ingatlanadó, az ebadó, az áruautomata- és játékautomata-adó, és 2013-tól az adó kezelője egyetlen adókivetési határozatban veti ki az adót minden egyes adóalanynak.

Az adóalanynak 2012. december 1-jét követően nem lesz bejelentési kötelezettsége, helyette adóbevallást vagy részleges adóbevallást köteles benyújtani. (Átmeneti intézkedésként a bejelentés 2013. december 31-éig még működhet.) Adóbevallást most annak kell benyújtania, aki esetében az adózás szempontjából meghatározó tényállás a 2011-es esztendő folyamán változott.

Az adókezelés szempontjából lényeges, hogy az adó kezelője adókivetési határozatban vetheti csak ki az adót vagy illetéket, az esetleges különbözeteket, a fizetési határidőket és az egyes adónemek jelölésének módját.

A helyi adókról és illetékekről szóló, 582/2004. sz. törvényt módosító 460/2011. sz. jogszabály értelmében a helyi önkormányzatok helyi adókról, valamint a kommunális hulladék és apró építési törmelék illetékéről szóló általános érvényű rendeleteit a 2013-as esztendőre vonatkozóan módosítani kell, hogy az új törvényi rendelkezések beépítésre kerüljenek.
A megváltozott szabályozás egyik legfontosabb kitétele az adóköteles telkek és földterületek új besorolása. A korábbi nyolc csoport helyett már csak ötöt különböztet meg. A helyi adókról szóló törvény 2012. december 1-jei hatállyal egyetlen kategóriába sorolja (6. § 1. bek.) a szántóföldet, komlóültetvényeket, szőlőültetvényeket, gyümölcsösöket, állandó gyepterületeket (legelőket); ugyanígy egy csoportban kezeli a halastavakat, a haltenyésztéssel és egyéb gazdasági tevékenységgel hasznosított vízterületeket, de ide sorolja azokat az erdőterületeket is, amelyeken erdőgazdálkodás folyik; egy közös kategóriaként kezeli ezentúl a beépített területeket és udvarokat az egyéb területekkel.

Az új törvényi szabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy az adó kezelője általános érvényű önkormányzati rendeletében emelje, vagy csökkentse a földadókulcsot (8. §), elsősorban olyan területek esetében, amelyekre bányaművelési – nyersanyag-kitermelési engedélyt adtak ki, vagy amelyen elektromos áramot előállító, napenergiát hasznosító berendezés áll. Az így kiszabott éves adókulcs azonban nem haladhatja meg az általános érvényű önkormányzati rendeletben megszabott legkisebb adókulcs ötszörösét. Ha ennél nagyobb adó kerül kiszabásra, az adóalany a törvény 8. §-a 2. bekezdése szerint köteles fizetni az adót.

Az új törvényi szabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy az adó kezelője általános érvényű önkormányzati rendeletében emelje, vagy csökkentse az építményadók adókulcsát is. 2012. december 1-jétől úgy rendelkezik a törvény, hogy a megemelt építményadó összességében nem haladhatja meg az általános érvényű önkormányzati rendeletben megszabott legkisebb építményadó-kulcs tízszeresét. (Korábban ez akár negyvenszeres is lehetett.)
Az építmények esetében a november 30-áig hatályos törvényi lehetőségek módot adtak arra, hogy az adókezelő a minimális adókulcs tízszeresénél nagyobb adót vessen ki. Az eddig megszabott ilyen adókat 2013-tól kezdődően a község köteles törvényi alapon csökkenteni. Ha ezt elmulasztja, automatikusan a helyi adókról szóló törvény 12. §-a 1. bekezdésének rendelkezései lépnek életbe. A törvény ezen rendelkezései a lakóházakra és lakásokra is vonatkoznak.

A 2012. december 1-jétől hatályos törvénymódosítás jogtechnikai jellegű változásokat is tartalmaz. Pontosan meghatározza például, hogyan kell értelmezni és kijelölni az adózás céljaira a településrészeket. Míg a korábbi szabályozás az adókezelőre bízta különböző adókulcsok érvényesítése esetén, hogy mely területekre rója ki azokat, most a törvény előírja, hogy adózás céljából településrésznek csak az a körülhatárolt egységes terület tekinthető, ahol az adóalanyok legalább 5%-a él, s ezek elsősorban utcák, szomszédos utcák, vagy szomszédos parcellák lehetnek. Ezeken belül az adóalanyokra több ingatlan esetén is csak ugyanolyan adókulccsal vethető ki adó.

A törvény lehetővé teszi, hogy az adókezelő az adó kivetéséről szóló határozatában konkrét feltételek mellet és határidőkkel részletfizetési lehetőséget adjon az adóalanynak az ingatlanadó, ebadó, közterülethasználati-adó, áruautomata-adó, játékautomata-adó esetében, de a történelmi városrész járművel való használatáért kivetett adó esetében is. Általános érvényű önkormányzati rendelettel a helyi adók bármelyikét el lehet engedni, ha azok együttes összege nem éri el a 3 eurót.

A helyi adókról és illetékekről szóló törvényt módosító 460/2011. sz. jogszabály a 17. § 1. bekezdésében szereplő, törvényből kifolyólag adómentes ingatlanok listáját pontosítja és egészíti ki. Ezt az általános érvényű önkormányzati rendeletbe is bele kell foglalni.

Megjegyezzük még, hogy a módosított szabályozás az elektronikus ügyintézést is lehetővé teszi (98.b §), de kötelező érvénnyel nem írja elő. Amennyiben azonban a község úgy dönt, hogy lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést a helyi adók és illetékek esetében, azt általános érvényű önkormányzati rendeletben részletesen szabályoznia kell, s közzé kell tennie a honlapján.

A módosított törvény miatt szükséges új önkormányzati rendelet mintája "Rendeletek/Minták" rovatunkban található szlovák és magyar nyelven.