Stabil finanszírozást akarnak az önkormányzatok

A városok és falvak képviselői május 17-18-ai közgyűlésükön összegezték, hogy kitűzött céljaikból mit sikerült elérniük és új teendőket fogalmaztak meg. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása 28. közgyűlésén, Pozsonyban a leglényegesebb kérdésnek az önkormányzatok finanszírozását nevezték meg.
Štefan Bieľak, a szervezet alelnöke úgy fogalmazott: „Az önkormányzat addig lesz önkormányzat, amíg pénzügyileg erős és szilárd lesz. Ezért minden olyan törvényalkotói kezdeményezést, tervet, javaslatot vagy változást elutasítunk, ami a természetes személyek jövedelemadóiból származó bevételek csökkenését eredményezné.” Fontos, hogy ezt az összeget ne faragják le különböző olyan intézkedésekkel, amilyenek az adóbónuszok vagy adókedvezmények, fejtette ki bővebben. A társulás elnöke, Michal Sýkora ezt azzal toldotta meg, hogy a községekről szóló törvény megváltoztatásába sem kívánnak belemenni, mert ez az önkormányzatiság amolyan „alkotmánya”, amihez ragaszkodnak. Azt a problémát, hogy vannak települések, amelyek lényegében működésképtelen, mert választott testületeik sincsenek, másként kell megoldani. Ezzel a kérdéssel a közeljövőben foglalkoznak majd és javaslatot is tesznek, hogyan lehetne kiegyensúlyozottabb viszonyt teremteni a polgármester és a képviselőtestület között, hogyan lehessen beavatkozni a helyi rendeletek vonatkozásában az önkormányzati hatáskörökbe, hogyan kelljen meghatározni a helyi képviselők létszámát és jutalmának összegét. Az utóbbi esetben maguk is úgy gondolják, meg kellene állapítani egy felső határt, a jelenlegivel szemben alacsonyabb szinten, s meg kellene fogalmazni a képviselőknek a döntéseikért viselt felelősségét is.
Régóta megoldásért kiáltó kérdés községi létesítmények telkeinek tulajdonjogi rendezése, mely nehézkes, hosszadalmas, időnként lehetetlen, mert a tulajdonosokat sem tudják elérni, ugyancsak komoly gond, hogy az európai alapokból lehívható támogatások pályázati szabályai a folyamatokat lassúvá, hosszadalmassá és bonyolulttá teszik. Mindkét területen a kormánytól várnak értelmes és gyakorlatias, gyorsan kivitelezhető új szabályozási rendszert. Szorgalmazzák, hogy a közhasznú községi létesítmények állami tulajdonban lévő telkeit ingyenesen ruházzák át a településekre.
Az önkormányzatok nem kívánnak megválni iskolafenntartói felelősségüktől. Az viszont világosan és egyértelműen kiderült a tanácskozás vitájából is, hogy az oktatásügy megoldandó gondjait ők nem kizárólag a pedagógusbérek rendezésében látják. Štefan Bieľak úgy fogalmazott: „Rendszerszintű intézkedésekre van szükség a helyzet javítása érdekében. Világos álláspontunk, hogy a pedagógusbéreket rendezni kell, s teljes mértékben tiszteletben tartjuk e kötelességünket”, de csak olyan mértékben, amilyet a kormány is garantál a programnyilatkozatában. Az, hogy a szakszervezetek ennél nagyobb mértékű béremelést követelnek, már problémát jelent. „Év közben nehezen találunk újabb, be nem tervezett forrásokat arra, hogy további béremelést hajtsunk végre. Ha menetközben emelnünk kell, azt az államnak kell finanszíroznia, emellett kitartunk” – fogalmazott. Az önkormányzatoknak ugyanis a szigorú költségvetési rendjük van, minden eredeti jogkörüket el kell látniuk, az esztendő közepén nem tudnak pénzt teremteni olyan béremelésre, amit a miniszter ígér meg a pedagógus szakszervezetnek. E problémák elkerülése érdekében a városok és falvak érdekvédelmi szervezete szorgalmazni fogja, hogy az összes általános iskola működési és bérköltségeit az állami költségvetés biztosítsa. Párhuzamosan támogatja az iskolahálózat optimalizálását, differenciált működési feltételek bevezetésével, valamint a minőségi mutatók beépítését a normatív finanszírozásba.
A közérdekű szolgálatot végző önkormányzati alkalmazottak béreinek emelését is szorgalmazza az SZVFT, motivációs összetevő bevezetését is javasolja. Mellette szeretnék elérni, hogy a foglalkoztatást támogató aktív intézkedések keretében a városok és falvak szükségleteit is figyelembe vehessék, ne csupán a munkaerő-piac elvárásait.
A munka-, szociális és családügyi minisztériumtól  a szociális szolgáltatóhálózat optimalizálását kéri a szervezet, a finanszírozásukban pedig olyam változásokat várnak, amelyek több forrást biztosítanak az állami/önkormányzati intézeteknek az állami költségvetésből. Az egészségügyi minisztériumtól területileg hozzáférhető ügyeleti orvosi hálózatot és megfelelő gyorsmentő-ellátást, hatékony központi intézkedések bevezetésével a hiányzó családorvosi praxisok feltöltését várják el, a területi önkormányzatokkal együttműködve pedig a megfelelő szakorvosi rendelőhálózat, valamint integrált egészségügyi ellátó központok létesítését szorgalmazzák a tényleges lakossági szükségleteknek megfelelően.
A fejlesztések és környezetvédelem területén fontos és megoldandó feladatnak tartják a közlekedési infrastruktúra fejlesztési alapjának létrehozását, mely a helyi közutak és parkolók finanszírozásában venne részt; a csatornahálózatok és vízműrendszerek kiépítéséhez pedig elengedhetetlennek tartják – az EU-s források mellett – az állami költségvetési támogatást is, különösen a 2020-at követő időszakban. (Szlovákiában csak a lakosság 62 százalékának van vezetékes ivóvize.) A szelektív hulladékgyűjtés területén szorgalmazzák a gyűjtés és osztályozás optimális hálózatának megteremtését, valamint az egységes hulladéknyilvántartó-rendszer létrehozását, a hatékony szabályozást és ellenőrzést a törvény gyakorlati alkalmazása során.
A helyi önkormányzatok szövetsége szorgalmazza a közbeszerzési szabályok egyszerűsítését annak érdekében, hogy a helyi gazdaság támogatása is megvalósulhasson ezek során, miáltal az európai strukturális és beruházási támogatások merítése is felgyorsulhat. Szorgalmazzák, hogy a pályázati folyamatban minél több dolog elektronikus úton történjen és minden iratot csak egyszer kelljen benyújtani. Azt is szeretnék elérni, hogy az alapok merítése folyamatos legyen, különösen az Integrált Régiófejlesztési Operatív Program és a Vidékfejlesztési Program esetében, s elvárják, hogy a folyamat – a helyi akciócsoportok bevonásával – még idén szeptember végéig elkezdődjön.
A szövetség támogatja az önkormányzatok informatizálásának további bővítését, új szolgáltatások bevezetését, a szakmai, módszertani és képzési támogatás megvalósítását. A szabad információáramlásról szóló törvényből fakadó kötelességeinek egyszerűsítését is kéri, ahogy az Intelligens városok projektet is támogatja, együttműködve a tagvárosokkal és illetékes minisztériumokkal a pénzügyi eszközök megteremtésében.
Az SZVFT közgyűlése arról is döntött, hogy az érdekvédelmi szervezet kérni fogja a kormánytól az új építésügyi törvény kidolgozásában való részvételét úgy, hogy képviselői minden szakmai csoportban helyet kapjanak.

(A www.zmos.sk nyomán)