Pedagógus-szakszervezeti petíció az önkormányzatok ellen

Az egész közigazgatási rendszer káoszához vezetne a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása szerint, ha az oktatás- és tudományügyi dolgozók szakszervezetének petíciójában követelt dolgok teljesülnének. A petícióban megfogalmazott célok ugyanis túllépnek az oktatásügyön, bár ott is komoly problémákat okoznának.
A petíció azt követeli, hogy az iskolák és oktatási intézmények mindegyike kerüljön az oktatásügyi minisztérium hatáskörébe, tehát ne maradjanak köztük belügyminisztériumi fenntartásúak, és hogy vegye el a községektől és megyéktől az alapítói-fenntartói jogköröket a törvényalkotó az óvodák, alapiskolák, művészeti iskolák, nyelviskolák, középiskolák és oktatási létesítmények esetében is. A petíció szerzői elsősorban a „finanszírozás igazságtalanságára” alapozzák követelésüket, példaként említik, hogy 2014-ben pl. csak az oktatásügyi alkalmazottak egy része kapott ún. karácsonyi jutalmat. A pedagógus szakszervezet elnöke, Pavel Ondek szerint az ilyen jutalom mindig bizonytalan azon alkalmazottak esetében, akik az önkormányzat gazdálkodási eredményeitől függően kapnak jutalmakat, s ez a helyzet kb. 50 000 embert érint.
A városok és falvak társulása a szakszervezet érvelését és törekvését visszautasítja, az oktatásügyi alkalmazottak felesleges hergelésének tekinti, mivel az az oktatásügy problémáinak rendszerszerű megoldását nem is érinti, hiszen több pénzt nem juttat az iskoláknak. Egyedül arra jó, hogy közellenségségként állítsa be az önkormányzatot (mint munkáltatót), és megfossza az önkormányzatot – rajta keresztül pedig az érintett települések lakosait is – attól, hogy befolyása legyen saját területén az óvodák-iskolák működésére.
Az SZVFT emlékeztet rá: 2001-2002-ben, amikor fenntartóként átvették az iskolákat, az önkormányzatok mentették meg az iskolarendszert a teljes összeomlástól. Sok iskola léte köszönhető annak, hogy önkormányzati fenntartásba került. Mind a mai napig gyakran más, a lakosság számára fontos területek finanszírozásának rovására, az iskolák és oktatási létesítmények fenntartása, rendbetétele, finanszírozása élvez előnyt, a hálózat stabilitása csak így maradhatott fenn. Ez az állítás tényekkel támasztható alá. Csak 2009 – 2013-ban 108,6 – 263,9 millió eurót költöttek évente az iskolákra a helyi önkormányzatok a normatív finanszírozáson túlmenően. Ezek az összegek nem csupán javításokra, felújításokra folytak el, hanem a pedagógusok és nem pedagógiai alkalmazottak béremelését fedezték.
A szakszervezetek legújabb törekvése, azaz az oktatásügy és a pedagógusok teljes visszaállamosítása maguknak a pedagógusoknak nem segítene. A visszatérés az egykori szocialista oktatásügyi igazgatási modellhez, vagyis az iskolákat érintő döntések teljes központosítása nem hozná jobb helyzetbe őket. Az SZVFT meggyőződése, hogy a döntéshozatal az iskolákról az érintett településekre, az ott élőkre tartozik, ezért a jogkörök-hatáskörök bármilyen megváltoztatása az egész közigazgatási rendszert forgatná fel.
„Kötelességünk erőteljesen figyelmeztetni arra a tényre, hogy a szakszervezetek a városok és falvak választott képviselői által gyakorolt hatáskörök elvételével lényegében a helyi lakosok beleszólási jogát akarják megvonni” – fogalmazott a társulás elnöke az oktatásügyi petícióval kapcsolatosan. A közigazgatási reform széleskörű társadalmi vitát követően született meg, és minden probléma ellenére sikeres, mert – az európai önkormányzati karta szellemével összhangban – a település minden lakosának érdekét átfogja. A települési önkormányzatok érdekvédelmi szervezete ezért továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy olyan közigazgatási rendszer működjön Szlovákiában, amely minden polgárt szolgál, nem csupán egy-egy alkalmazotti csoport érdekét képviseli.