Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban

Korigény és korparancs napjainkban az informatika és az internet használata a közigazgatásban. Az Európai Uniót alapító országok – a „tizenötök” – tapasztalata és gyakorlata igazolja, hogy az elektronikus kormányzás (e-government) teszi igazán hatékonnyá, gyorssá és olcsóvá az államigazgatási és önkormányzati szervek által nyújtott közszolgáltatásokat, amely egyszerre könnyíti a hivatalok-hivatalnokok munkáját és elégíti ki a polgárok igényeit a minőségi ügyintézés által.
Szlovákia európai uniós csatlakozása óta minden kormány kiemelt célként határozta meg az elektronikus kormányzás kiépítését, meghonosítását, sajnálatos tény, hogy mind a mai napig erre nem került sor, és továbbra is a ránk váró feladatok között tarthatjuk csak számon az e-government megvalósítását. Sőt, arra sem számíthatunk, hogy a közeli jövő már megoldást hoz, hiszen Szlovákia a 2007-2013-as programozási időszakban az e célra szánt több mint egy milliárd eurós uniós támogatásnak mindössze 12 százalékát hívta le, s a döntően a megyei közigazgatás informatizálására költött pénz felhasználásának módját is kifogásolja, vizsgálja az Európai Bizottság, vagyis az egész folyamat áll. A kialakult helyzetben is igaz azonban, hogy az internet már Szlovákiában sem csak egy informatikai fogalom és eszköz, hanem a kommunikáció leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze, egyszersmind az információközvetítés és –szolgáltatás legolcsóbb csatornája.
Az internet használata különösen fontos az önkormányzatok esetében, amennyiben a polgárokhoz legközelebb álló, a polgárokat az igazgatásba leginkább bevonni képes intézményként kívánják teljesíteni feladataikat, küldetésüket. Az internet által juthatnak a leggyorsabban és legbiztonságosabban információkhoz az önkormányzatokat érintő uniós és hazai jogi feltételrendszerről, szabályozási normákról, gazdasági lehetőségekről, pályázatokról, amelyek tudatos és célirányos felhasználása javítja munkájukat és fejleszti településük lakosságának életfeltételeit. Ugyanakkor az internet segítségével juttathatja el a leggyorsabban és leghatékonyabban az információkat a polgárokhoz, és vonhatja be őket akár a közösséget érintő döntéshozatalba is, ami iránt nálunk is egyre nagyobb az igény, még ha a számítógép, az internet családi használata Szlovákiában sokkal kevésbe elterjedt, mint az Európai Unió régi tagországaiban. Az önkormányzatok esetében az információközlés és –szolgáltatás legvonzóbb és legsikeresebb eszköze az önkormányzati honlap (weboldal) működtetése. Azon túl, hogy a honlap által az önkormányzat a legszélesebben és legteljesebben értelmezett kommunikációt folytathatja polgáraival – beleértve sok esetben az elektronikus ügyintézést is -, a település online jelenléte az interneten gyakorlatilag kapcsolat a világgal, ami a legköltséghatékonyabb önreklámozási eszköz, s a települési kapcsolatteremtéstől és –tartástól, a tapasztalatszerzésen és –átadáson át akár a turizmus fejlesztéséig szinte mindenre használható.
Mindezek tudatában végezte el a Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Intézet azt a felmérést, amely a magyarok által is lakott dél-szlovákiai önkormányzatokra terjedt ki, pontosabban arra az 511 településre, ahol a Szlovák Köztársaság Kormányának rendelete értelmében a helyi önkormányzatokban és helyi államigazgatási szervekben az államnyelv mellett a hivatalos kapcsolatokban a magyar nyelv is használható. (Ebből adódóan Pozsony és Kassa városkörzeti önkormányzatait nem vizsgáltuk, mert bár e településeken több ezer magyar nemzetiségű polgár él, arányuk sehol nem éri el az anyanyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos arányt.) Ennek megfelelően a felmérés során nemcsak az önkormányzati honlapok meglétét és tartalmát vizsgáltuk, hanem azt is, milyen mértékben jutnak információkhoz anyanyelvükön a magyarok szülőföldjükön, Dél-Szlovákia városaiban és falvaiban.
A 17 járás területén található 511 város és község közül 432 településen működik önkormányzati honlap (weboldal). Számszerűleg a legtöbb a Dunaszerdahelyi járásban található, ahol az érintett 67 település közül 65-ben működtetnek az önkormányzatok honlapot, ellenben százalékarányosan a legkedvezőbb a helyzet a Galántai (21 vizsgált település), a Nyitrai (15) és a Vágsellyei (11) járásokban, ahol valamennyi önkormányzatnak van weboldala. (Lásd: 1. sz. melléklet az oldal alján)
A honlapot működtető települési önkormányzatok nagy többsége azonban nem tartja tiszteletben a kisebbségek információhoz való jutásának jogát saját anyanyelvükön, holott ezt szavatolja a Szlovák Köztársaság Alkotmánya /34. cikkely (1) bekezdés/, és tartalmazza az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Keretegyezménye a nemzeti kisebbségek jogállásáról, amelyet Szlovákia is ratifikált, tehát saját jogrendjébe emelte. A működő 432 önkormányzati honlap közül mindössze 186 tartalmaz információkat az államnyelv mellett magyar nyelven is. (Lásd: 2. sz. melléklet)
Tartalmi szempontból a honlapok nagy többsége közzé teszi az alapinformációk kategóriájába tartozó tényeket, vagyis például a település megnevezését, a polgármester nevét és az önkormányzati hivatal címét, a hivatal felépítését és telefonos, illetve internetes elérhetőségét, a félfogadási napokat, órákat. A 432 települési honlap közül 427 tartalmazza mindezeket az információkat, magyar nyelven azonban csak 179 weboldal nyújt ilyen szolgáltatást. Abszolút számokban a legtöbb magyar nyelven is tájékoztató honlap a Dunaszerdahelyi járásban van, a 65 működő weboldal közül 40 kétnyelvű, ami 61,5 százaléknak felel meg. Az arányokat tekintve vizsgált honlapok 71,4 százaléka kétnyelvű a Galántai járásban, 70,9 százaléka pedig az Érsekújvári járásban, ötven százalék feletti még a Vágsellyei járás mutatója (54,5), a többi járásban azonban a weboldalaknak a fele sem tesz eleget az anyanyelvi tájékoztatás alkotmányos lehetőségének. (Lásd: 3. sz. melléklet)
A közérdekű információkat – amelyek közé az önkormányzati intézmények bemutatását és elérhetőségét, az önkormányzati szolgáltatások helyét, idejét és árát (például a szemételhordás napja, a helyi adók és illetékek mértéke, befizetési feltételek, stb.), valamint a települések múltját és érdekességeit, a civil szervezeteket és akcióikat tartalmazókat soroltuk be – a 432 weboldal közül 226 tartalmazott. Magyar nyelven azonban mindössze 81 honlapon találhatók információk. A közérdekű tájékoztatást is nyújtó honlapok esetében mind abszolút számokban, mind arányaiban a Dunaszerdahelyi járást lehet megemlíteni, hiszen a 65 weboldal közül 40 informál magyar nyelven is, ami 38,5 százaléknak felel meg, az Érsekújvári járás mutatója 32,3 százalék, a többi járás esetében az értékelt honlapok fele sem tartalmaz magyar nyelven tájékoztató anyagot. (Lásd: 4. sz. melléklet) A magyar nyelv használatának a mellőzése ez esetben nemcsak a kisebbségi jogok sérülése okán feltűnő. Azért is érthetetlen, mert az önkormányzati honlapok alapcélját és előnyeit sem használják ki ezáltal a fenntartók, vagyis a kapcsolatteremtés lehetőségét, a civil szféra és az önkormányzati intézmények együttműködésének elősegítését, a turizmus fejlesztését, stb., hiszen az egész Kárpát-medencei magyarságot, több ezer önkormányzatot szólítanának meg a weboldalak, ha magyarul is tartalmaznák az információkat.
Felmérésünk során önállóan vizsgáltuk, hogy miként használják ki az önkormányzatok az elektronikus kommunikáció eszközét a polgárok ügyintézésének elősegítésére, a települési önkormányzati testület munkájának bemutatására, az önkormányzat és a községi (városi) hivatalok által irányított és felügyelt tevékenységek feltételeinek változásairól. A nyugat-európai tapasztalatok alapján ugyanis az ilyen információk azok, amelyek által gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ügyintézés, tehermentesítik a hivatalnokokat, és közelégedettséget eredményeznek, nem véletlen, hogy ott az ilyen tájékoztatást az önkormányzati honlapokon az alapinformációk kategóriájában tartják számon . A felmérés eredménye messze alulmúlta elvárásainkat, hiszen a vizsgált 432 önkormányzati honlap közül mindössze 120 tartalmazott különböző kérvénymintákat, a kétnyelvűség követelményének pedig mindössze 4 honlap tett eleget. (Lásd: 5. sz. melléklet) A települési önigazgatás, avagy a valós önkormányzatiság eszközét, önkormányzati (általános érvényű) rendeletet 253 weboldalon találtunk, kettőn magyar nyelvűt is (Lásd: 6. sz. melléklet), ami összesen 3 503 rendeletet jelent, amelyek közül összesen 58 darabot fordítottak le magyar nyelvre is. (Lásd: 7. sz. melléklet) Érdemes tán megjegyezni, hogy az 58 magyar nyelven is megjelentetett rendelet közül 57 darabot a Rimaszombati járásban találtunk, egyet az Érsekújváriban, vagyis például a két magyar többségű járásban, a Dunaszerdahelyiben és a Komáromiban az önkormányzatok egyetlen saját rendeletüket sem tették közzé a helyi többséget alkotó magyarság anyanyelvén. Ennél is rosszabb a helyzet az önkormányzati képviselő-testületek munkájának átláthatóságát is biztosító tájékoztatási forma – ami több nyugat-európai országban alapvető információs kötelességnek minősül -, vagyis az önkormányzati testületek üléséről készült jegyzőkönyvek, illetve elfogadott határozatok megjelentetése az önkormányzati honlapokon. A 432 weboldal közül mindössze 154-en találtunk jegyzőkönyveket, illetve határozatokat, s mindössze négyen magyar nyelvűeket is. (Lásd: 8. sz. melléklet) A 154 honlapon összesen 4 300 jegyzőkönyvet és határozatot olvashattunk, 143 darabot magyar nyelven is. Érdemes megjegyezni, hogy a 143 magyar nyelvű jegyzőkönyvből és határozatból 91 Szepsi város önkormányzatának honlapján található.
A Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Intézet a felmérés eredményei alapján úgy döntött, az idei, összességében II. Önkormányzati Szabadegyetem egyik önálló témája az önkormányzatok kommunikációs eszközeiről és lehetőségeiről szól majd, különöse tekintettel az önkormányzati honlapok működtetésére.

Neszméri Sándor
_______________________________
A teljes felmérés itt érhető el.