2020/06/29

A kormányhivatal malmai lassan őrölnek

figyelmeztetesA Pro Civis 2016. október 11-én 117 beadványt küldött a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának, amelyekben a kisebbségi nyelvhasználati törvény be nem tartásának eseteit kérték számon a hivatalon. A polgári társulás munkatársai a Nyugat-Szlovákiai Energetikai Vállalat (ZSE) ignoranciáját panaszolták be, amely nem tartja fontosnak, hogy a közterületeken álló trafóállomásain, elosztóállomásain, villanyoszlopain és egyéb villamosenergetikai berendezésein az államnyelv mellett feltüntesse a kisebbség anyanyelvén is az emberi életre, egészségre és biztonságra veszélyes figyelmeztető táblák szövegeit. Holott a kisebbségi nyelvhasználati törvény 4. §-ának 6. bekezdése kötelezi erre. Telt-múlt az idő, míg a polgári társulásnak elfogyott a türelme, és 2017. március 29-én, közel fél év elteltével, rákérdezett a kormányhivatalnál: hol tart a vizsgálódásban? Április 10-én megjött a válasz, amely meglehetősen furcsa történetet tár fel.
A kormányhivatal a levelek kézhez vétele után (2016. november 9-én) a Nyugat-Szlovákiai Energetikai Vállalathoz fordult, foglaljon állást, illetve orvosolja az említett hiányosságokat, és küldjön róla fotódokumentációt.
A Nyugat-Szlovákiai Energetikai Vállalat három hét múlva azt válaszolta a kormányhivatalnak, hogy „információs rendszerében nem szerepelnek az említett vagyontárgyak“, ezért nem tud releváns állásfoglalással szolgálni. Egyébként az „átviteli rendszer üzemeltetéséért“ a Szlovák Villamos Energia Elosztó Rendszer (SEPS – Slovenská elektrizacná prenosná sústava) nevű részvénytársaság felel.
Ezt követően a kormányhivatal a SEPS nevű céghez fordult, foglaljon állást, küszöbölje ki a hibát, és küldjön fotódokumentációt.
A SEPS karácsony előtt válaszolt a kormányhivatalnak, hogy a figyelmeztető és tiltó táblákon levő biztonsági jelzések („Vigyázat, magasfeszültség – az elektromos berendezések érintése életveszélyes, belépés tilos!“) megfelelnek a szlovák műszaki normáknak (STN), és a jelzések alatt olvasható szövegek „nézetük szerint“ egyébként sem kötelezőek, mivel a grafikai jelzések a meghatározóak, és nem a szöveg. Egyébként is, az említett 117 berendezés közül mindössze 1 az övék.
A kormányhivatal ismét levelet írt a SEPS-nek, ugyanazzal a kéréssel, megtoldva azzal, hogy informálják a hivatalt, amennyiben tudomásukra jutna, kié a további 116 berendezés.
A SEPS idén március végén válaszolt a kormányhivatalnak, és a mellékelt fotódokumentációban igazolta, hogy kiküszöbölte az 1 darab berendezés hiányosságát, a figyelmeztető szöveget feltüntette magyar nyelven is. Azt azonban továbbra sem tudja, ki a tulajdonosa a többi 116 berendezésnek.
A kormányhivatal április 10-én egy új szereplőt, a Nyugat-Szlovákiai Elosztó (Západoslovenská distribučná a. s.) pozsonyi vállalatot, mint az energetikai berendezések feltételezett tulajdonosát szólította fel, hogy foglaljon állást az ügyben, orvosolja a hiányt, és küldjön róla fotódokumentációt.
Eddig tart a krimibe, vagy inkább bohózatba illő történet, amelyről a kormányhivatal szolgálati irodájának munkatársa tájékoztatotta a Pro Civist. Kérdés több is volna, tegyünk fel mindössze négyet: 1. Hogyan működhet egy ország energiaellátása ilyen kusza, áttekinthetetlen rendszerben, hogy azt sem tudni, kihez tartozik egy trafó vagy egy villanyoszlop? 2. Hogyan lehetséges, hogy műszaki normákra, ismeretlen tulajdonosokra, „nézetünk szerint“-féle érvekre hivatkozva ki lehet bekkelni a törvényt? 3. Miféle macska-egér játékhoz asszisztál a kormányhivatal, amelynek egyebek közt a törvény betűjének betartatása lenne a feladata? 4. Hogyan végzi feladatát a kormányhivatal kisebbségi főosztálya?
Végül jegyezzük meg, hogy a Pro Civis kérdéseit a szabad információszerzés jogára hivatkozva tette fel, amelyek arra vonatkoztak: 1. Hány esetben kezdett vizsgálatot a hivatal törvényszegés ügyében? 2. Hány esetben állapított meg törvénysértést? 3. Hány esetben nem történt meg meghatározott határidőn belül az eset orvoslása? 4. Hány esetben szabott ki a hivatal és milyen nagyságrendű büntetést?
A fent leírtak alapján egyetlen kérdésre sem kaptunk megnyugtató választ.