Júliustól már kötelező a házszám

Májusban módosította a parlament a községekről szóló, 369/1990. sz. törvényt, s a hamarosan életbe lépő új rendelkezések értelmében minden épületnek kötelezően épületjegyzékszámot és házszámot kell viselnie a jövőben. Ahol jelenleg nem ez a helyzet, ott a hiányt december végéig ki kell küszöbölni.
A számok kérvényezése a tulajdonos dolga, de ha ezt elmulasztaná, a község köteles lesz saját hatáskörben eljárni. Az új ingatlanok esetében a használatbavételi engedéllyel párhuzamosan - 30 napon belül - kell kérni az építmény jegyzékszámát és házszámát, de igényelhető korábban is, amennyiben már az építkezés alatt biztosítást akarnak kötni rá. Ha a helyi önkormányzati rendelet úgy írja elő, az ingatlantulajdonos köteles lesz jól látható helyen kifüggeszteni az épületre ezeket a számokat. Előírható lesz egyentábla is e célra.
A törvény másik fontos módosítása a szabálysértéseket érinti. Ez a kötelességeiket elmulasztó vállalkozókat érinti, s akár 6 638 euró összegig terjedhet a szabálysértés súlyosságától vagy ismétlődésétől függően. Ez vonatkozik a házszám beszerzésének elmulasztására is.
Szabálysértésekkel kapcsolatosan a törvénymódosítás az alábbiakat tartalmazza:

„(1) Szabálysértést követ el a jogi személy vagy természetes személy – vállalkozó, ha
a) megszegi a rendeletet,
b) nem tart rendet és tisztaságot a használatában lévő telken vagy más ingatlanban, ezáltal megbontja a község arculatát vagy környezetét, vagy ha közterületet szennyez, vagy tárgyakat a kijelölt helyen kívül helyez el,
c) komoly ok nélkül nem teljesíti a megszabott határidőn belül a polgármester által kirótt kötelességét személyes segítségnyújtás vagy dologi segítségnyújtás terén természeti csapás vagy más rendkívüli esemény idején,
d) megszegi a 2.c § (3) bek. szerinti kötelességét,
e) megszegi a 2.c § (4) bek. szerinti kötelességét, vagy
f) megszegi a 30.e § szerinti kötelességét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésekért a község 6 638 euró bírságot ró ki.
(3) A község a bírság kivetésekor figyelembe veszi a jogsértő cselekvés komolyságát, módját, időtartamát és következményeit, a kötelességsértések halmozódását és az ismétlődő kötelességszegéseket.
(4) A bírságot egy éven belül azt a napot követően lehet kiróni, amikor a község tudomást szerzett a kötelességszegésről, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességsértéstől számítva.
(5) A bírságokból származó bevétel a községi költségvetés bevétele.”