Csak a második forduló dönt az új köztársasági elnökről

A várakozásoknak megfelelően nem hozott végső döntést Szlovákia új köztársasági elnökéről az államfőválasztás március 15-én megtartott első fordulója. Ivan Gašparovič utódját ennek megfelelően március 29-én ismerhetjük meg, a második fordulóban az első forduló két legsikeresebb jelöltje, Robert Fico és Andrej Kiska méri össze az erejét.

A negyedik alkalommal megtartott közvetlen elnökválasztás két egymásnak ellentmondó eredménnyel kerül majd be az államfőválasztások történelmébe: az idén mérette meg magát a legtöbb – tizennégy – jelölt, ugyanakkor a várakozásokkal szemben ez nem növelte, ellenkezőleg csökkentette a polgárok választási kedvét, hiszen az eddig megtartott voksolások első fordulójában még sosem volt ilyen alacsony – 43,4 százalék – a részvételi arány. Az elemzők nagy többsége a polgárok apátiájára vezeti vissza ezt a passzivitást, miközben a politikából való kiábrándulás különösen akkor érzékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy a pártokhoz nem kötődő, tehát polgári jelöltek a szavazatok csaknem 75 százalékát szerezték meg. A szlovák jobboldal pedig egyenesen csődöt mondott, hiszen az úgynevezett Népi Platform (a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió a Most-Híd vegyespárttal kiegészítve) jelöltje, a kétszeres házelnök Pavol Hrušovský a szavazatok mindösszesen 3,3 százalékát szerezte meg, amivel összességében a hatodik lett (a továbbjutó Fico és Kiska mellett megelőzte még Radoslav Procházka, Milan Kňažko és Bárdos Gyula is).
A választásra jogosult több mint 4,4 millió polgárból végül 1 899 332-en járultak az urnákhoz, akik arányosan a következőképpen szavaztak: 28,01 százalékot szerzett Robert FICO, 24,01 százalékot Andrej KISKA, 21,25 százalékot Radoslav PROCHÁZKA, 12,87 százalékot Milan KŇAŽKO, 5,11 százalékot BÁRDOS Gyula, 3,33 százalékot Pavol HRUŠOVSKÝ, 2,38 százalékot Helena MEZENSKÁ, 0,64 százalékot Ján JURIŠTA és Ján ČARNOGURSKÝ, 0,5 százalékot Viliam FISCHER, 0,48 százalékot Jozef BEHÝL, 0,4 százalékot Milan MELNÍK, 0,25 százalékot Jozef ŠIMKO és 0,13 százalékot Stanislav MARTINČKO.

Bárdos Gyulára a magyarlakta területeken a következőképpen szavaztak:
Pozsonyi kerület - Pozsonyi járás 1 853 szavazat /részvétel 53,25%/, Szenci járás 5. hely, 7,8% ez 2 452 szavazat /részvétel 53,75%/.
Nagyszombati kerület - Dunaszerdahelyi járás 1. hely, 51,5% ez 19 146 szavazat /részvétel 38,06%/, Galántai járás 2. hely, 23,4% ez 7 411 szavazat /részvétel 40,62%/.
Nyitrai kerület - Komáromi járás 1. hely, 50,1% ez 14 776 szavazat /részvétel 34,41%/, Lévai járás 3. hely, 16,7% ez 6 428 szavazat /részvétel 40,70%/, Nyitrai járás 1 926 szavazat /részvétel 43,89%/, Érsekújvári járás 1. hely, 23,8% ez 11 180 szavazat /részvétel 39,55%/, Vágsellyei járás 2. hely 20,5% ez 3 455 szavazat /részvétel 38,65%/.
Besztercebányai kerület - Losonci járás 5. hely, 11,4% ez 3 183 szavazat /részvétel 36,49%/, Rimaszombati járás 1. hely, 24,2% ez 5 567 szavazat /részvétel 33,31%/, Nagykürtösi járás 2. hely, 20,9% ez 2 804 szavazat /részvétel 37,58%/.
Kassai kerület - Rozsnyói járás 3. hely, 11,7% ez 3 112 szavazat /részvétel 36,83%/, Kassa 1 418 szavazat /részvétel 44,09%/, Kassa környéke járás 3 164 szavazat /részvétel 39,37%/, Nagymihály járás 2 358 szavazat /részvétel 34,95%/, Tőketerebesi járás 4. hely, 15,6% ez 4 064 szavazat /részvétel 32,27%/.

Ez utóbbi áttekintésből az a sajnálatos tény is kiolvasható, hogy a rendkívül alacsonynak mondható országos részvételnél is kevesebben járultak az urnákhoz azokban a járásokban – választókörzetekben -, ahol nagyobb számban élnek a magyarok. S bár igaz, hogy Bárdos Gyula, az első magyar államfőjelölt négy járásban – a dunaszerdahelyiben, a komáromiban, az érsekújváriban és a rimaszombatiban – megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, összességében a magyar nemzetiségű választók részvétele arról tanúskodik, az eddiginél sokkal nagyobb összefogásra van szükség politikai és társadalmi szempontból egyaránt ahhoz, hogy valós érdekérvényesítő közösséggé váljon a szlovákiai magyarság.