2020/06/26

Bízunk Európában (?)

Miközben az Európai Unió meghatározó országaiban – Németország, Nagy-Britannia vagy Franciaország – egyre sokasodik a „huszonhetek” alkotta csoport kritikusainak a száma, a szlovákiai felmérések továbbra is arról tanúskodnak, hogy „kis hazánk” polgárai még mindig a leginkább az unió intézményeiben bíznak.
A legtöbb elemző szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a legtöbben nem érdeklődnek az uniós intézményekben történő események iránt, ennek megfelelően nem is igazán ismerjük működési mechanizmusát, így észre sem vesszük a rossz, vagy a közösség eredeti céljaival szembemenő intézkedéseket, döntéseket. Bár konkrét kimutatás arról nincs, hogy ez másként lenne például az angolok vagy a németek esetében, tény azonban, hogy mindkét országban egyre népszerűbbek azok a pártok, amelyek Európával szemben fogalmazzák meg magukat, avagy az Európai Uniót a tervezett szorosabb együttműködés, a „föderalizáció” helyett inkább egyfajta szabadkereskedelmi övezetként képzelik el a jövőben. Persze, óriási a különbség az említett meghatározó európai országok közhangulata között, hiszen míg a németek és a franciák esetében egyelőre szó sincs arról, hogy elhagyni készülnének az uniót, közismert, hogy a brit kormányfő, David Cameron kénytelen volt ígéretet tenni arra, hogy a legközelebbi hazai parlamenti választások után, 2017-ben népszavazást tartanak a szigetországban arról, maradjon az unióban vagy távozzon onnét Nagy-Britannia.
Mindezek ellenére jelenleg nem veszélyezteti semmi az Európai Unió működését, sőt, július elsejével, Horvátország felvételével újabb bővítését élhetjük meg, miközben további dél-szláv országokkal folynak a csatlakozási tárgyalások. Mindebből pedig egyértelmű az is, hogy rendben és a terveknek megfelelően a jövő esztendőben immár 28 tagország polgárai vonulnak majd urnákhoz, hogy öt év után újraválasszák az egyik legfontosabb uniós intézményt, az Európai Parlamentet. Szlovákiában az EU iránti bizalom ellenére a választásokon való részvételi arány általában igen alacsony szokott lenni, de hasonló a helyzet más országokban is, alig akad olyan, ahol a részvételi arány eléri az ötven százalékot. Hogy a jövő esztendő tavaszán, amikorra a választások várhatók, milyen lesz a közhangulat és a választói kedv, nem tudhatjuk, a Pro Civis Polgári Társulás az aktivitás növelése érdekében legfeljebb annyit tehet, hogy magyar nyelvre fordítja az európai parlamenti választásokat Szlovákiában szabályozó törvényt, hogy a jogszabály ismeretének és a törvényhez való anyanyelvi hozzáférés hiánya senkit ne akadályozzon meg a szavazáson való részvételben. Ennek megfelelően onkormányzas.sk honlapunkon immár mindenki elolvashatja a jogszabályt szlovák és magyar nyelven egyaránt.