2020/06/26

Az önkormányzatok gazdasági feladatai a harmadik negyedévben

Mint minden időszaknak, a harmadik negyedévnek is megvannak a jellegzetes feladatai. Gazdasági szempontból ez az időszak az önkormányzatok számára egy kis fellélegzést jelent, mivel már túl vannak a zárszámadáson, melynek határideje június 30., és az utóbbi időszakban sajnos rendszerességgel ismétlődő, a személyi jövedelemadóra épülő adóhányad csökkenő értékének kezelésén, illetve az ebből fakadó pénzügyi problémák megoldásán.

Lehetőség nyílik tehát az eddigi időszak költségvetési gazdálkodásának elemzésére, valamint anyaggyűjtésre az önkormányzatok legfontosabb gazdasági feladatának teljesítéséhez - a jövő évi költségvetés előkészítéséhez, mely a következő negyedév feladata.

Félév eltelte után, ki kell értékelni az első félév gazdálkodását és elkészíteni az első félév könyvelési zárását. Ez a feladat, tehát a féléves könyvelési zárás elkészítése, a Törvénytár 431/2002. számú törvényéből érvényes módosításai értelmében, adódik. A féléves könyvelési zárlat elkészítésének határideje általában július 20. Ezt a dátumot a Szlovák Pénzügyminisztérium rendszeresen pontosítja és a Pénzügyi Közlöny által közzéteszi. A féléves könyvelési zárlat hasonló, mint az éves könyvelési zárlat, csak kisebb terjedelmű és nem tartalmazza azokat a pénzügyi operációkat, melyek kizárólag az év végéhez kötődnek (Ide tartozik például a leltári különbözetek kikönyvelése, tartalékok képzése, és hasonló év végi könyvelési operációk). A féléves zárlat elkészítésénél fontos tényező, hogy az önkormányzatoknak ügyelniük kell többek között arra, hogy a könyvelési zárlatuk helyesen és helyes értékben kifejezve tartalmazza az összes első félévhez kapcsolódó gazdasági műveleteiket, melyek a könyvelés tárgyát képezik.

A könyvelési zárlat alapján az önkormányzatok elkészítik a féléves gazdálkodás kiértékelését. Ezt a feladatott a Törvénytár 583/2004. sz. törvénye rója az önkormányzatokra. Mivel az önkormányzatok költségvetés alapján gazdálkodnak, a gazdasági kiértékelés alapja a jóváhagyott költségvetés. A kiértékelés lényege valójában az, hogy a jóváhagyott költségvetésben előirányzott mutatók teljesítését kell összehasonlítani a valós eredményekkel. Amennyiben a költségvetési bevételek eltérnek az elvártaktól, vagy pedig a költségvetési kiadások túllépik a jóváhagyott mutatókat, ki kell elemezni az okokat, melyek következményeképp a költségvetés teljesítése eltér az előirányozottól és olyan intézkedéseket foganatosítani, melyek bebiztosítják a kiegyensúlyozott gazdálkodást. Félév elteltével már látható, hogy a költségvetés keretében elfogadott értékek reálisan teljesíthetők- e, hisz ebben az időszakban már a helyi adók ki vannak róva, a részesedési adók összege is ismert valamint a havi térítésekből már lemérhető, hogy az önkormányzatok akadálymentes működésére fordított kiadási tételek összhangban vannak-e a jóváhagyott költségvetési mutatókkal.
A Törvénytár 583/2004. számú törvény 12. paragrafusának 3. bekezdése előírja, hogy az önkormányzatoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a folyó költségvetésük alakulását, annak érdekében, hogy év végére a folyó költségvetési gazdálkodás eredménye kiegyensúlyozott vagy pedig pozitív legyen. A költségvetési törvény (Tt. 583/2004.) nem engedi meg, hogy a folyó költségvetés hiánnyal záruljon, kivéve a törvényben taxatívan meghatározott eseteket. Tehát a folyó költségvetés akkor zárulhat hiánnyal, ha az említett törvény 10. paragrafusának 8. pontja értelmében a község a tartalékalapját meríti, vagy pedig az állami vagy az EU költségvetéséből előző évben célirányosan nyújtott és év végéig nem kimerített pénzeszközöket használja fel a folyó évben. Annak érdekében, hogy a költségvetési gazdálkodás összhangban legyen a törvénnyel, lényeges feladat a költségvetési gazdálkodás elemzése és értékelése.

Mivel az önkormányzatok programok szerinti költségvetés alapján működnek, a pénzügyi értékelés mellett a féléves gazdasági kiértékelésnek tartalmaznia kell az egyes programok teljesítésének a kiértékelését is a meghatározott célok és mutatók alapján. Ez a feladat a költségvetési törvény 16. paragrafusának 5. pontja g) cikkelyéből adódik.

A gazdálkodással összefügg, és nagymértékben befolyásolja a költségvetés bevételi oldalának a teljesítését, a helyi adók kezelése és a bevételek biztosítása saját önkormányzati tevékenységgel. Az elmúlt időszakra jellemző volt, hogy az állami költségvetésből az önkormányzatoknak juttatott úgynevezett részesedési adók csökkentek. A prognózisok alapján, pozitív változásra e téren a községek nem számíthatnak. Ezért nagyon fontos hogy a rendelkezésükre álló forrásokat effektíven használják ki. 2012. január 1-től hatályba lépett az új adórend (Tt. 563/2009. sz. törvénye), mely többek között pontosan meghatározza a községek feladatait a helyi adók kezelésénél. Nem elég az adót kiróni, be is kell biztosítani a befizetését. Amennyiben a községek az adók de más kintlévőségek kezelésénél nem használják ki az összes törvényadta lehetőségeket, megsértik a Tt. 583/2004. sz. törvényét, mivel nem gazdaságosan kezelik a közpénzeket. Ez az időszak, tehát a harmadik negyedév- abból kifolyólag, hogy az önkormányzati tevékenység legfontosabb dokumentumai ez időben már jóvá vannak hagyva a képviselőtestületben - alkalmas arra, hogy erre a feladatra az egyes önkormányzatok nagyobb súlyt fektessenek.

A könyveléssel függ össze és az előző év értékelését érinti a konszolidációs zárás elkészítése, melynek határideje szintén változó. Az önkormányzatok számára ez aránylag új fogalom, mellyel először a 2010-es zárás elkészítése kapcsán találkoztak. Tehát idén immár harmadik alkalommal kell az önkormányzatoknak konszolidációs zárást készíteniük. Azok az önkormányzatok kötelesek konszolidációs zárást készíteni, melyek költségvetési vagy járulékos szervezetek alapítói vagy pedig többségi részesedésük van vállalkozói szubjektumokban (pl. kft.-ben). Ebben az esetben az önkormányzatok úgynevezett anya könyvelési egységként szerepelnek és szervezeteik pedig leány egységekként. A konszolidációs zárás ez esetben tartalmazza az anyacég zárását és a leánycégek zárását. Ha viszont az önkormányzat nem anyacég, akkor konszolidált zárást nem kell készítenie, viszont ebben az esetben is ki kell tölteni az előírt konszolidációs formanyomtatványokat, melyek csak az adott önkormányzat adatait tartalmazzák.

Nemcsak a harmadik negyedévre, de a költségvetési év bármely szakaszára érvényes, hogy amennyiben az önkormányzati gazdálkodás folyamán olyan tényezők merülnek fel, melyek kihatással vannak a gazdálkodásra, viszont a jóváhagyott költségvetés ezek pénzügyi fedezetét nem tartalmazza, költségvetési módosítást kell kidolgozni. Ez egyaránt érinti a bevételeket és a kiadásokat is. Ide tartoznak például a sikeres pályázatok, többletbevételek, kölcsön felvétel, beruházások, melyekkel a költségvetés összeállításánál nem volt számítva és a nem előrelátható kiadások is, valamint a bevételi hiányok eliminálására javasolt takarékoskodási intézkedések pénzügyi kifejezése is. Ezen tényezők közös jellemzője, hogy lényegesen befolyásolják az önkormányzati gazdálkodás eredményét, de az eredeti költségvetés jóváhagyásánál még nem voltak figyelembe véve. Annak érdekében, hogy a gazdálkodás összhangban legyen a törvénnyel költségvetési módosítást kell eszközölni. Ennek módját a Tt. 583/2004. sz. törvényének 14. paragrafusa szabályozza.

A harmadik negyedév utolsó harmadában tehát szeptemberben elindul egy újabb költségvetési ciklus, melyben elkezdődik az adatgyűjtés a következő gazdasági év költségvetésének összeállításához. Ezek a feladatok az utolsó negyedévben tetőznek és a költségvetési tervezet elfogadásával végződnek. A harmadik negyedévben a következő év költségvetésével kapcsolatos fő feladat az adatgyűjtés, és ezeknek az adatoknak az önkormányzatok által meghatározott szempontok alapján való rendezése.

Minden negyedévnek megvannak a saját, csak az adott időszakra jellemző feladatai. Az önkormányzatok egyik legfontosabb gazdasági feladata, amely a gazdasági év bármely szakaszára érvényes, a kiegyensúlyozott akadálymentes és az ide vonatkozó törvények tiszteletben tartásával folyó költségvetési gazdálkodás bebiztosítása.