Az állam nem tudja, miből látják el feladatait az önkormányzatok

A 2008-ban kirobbant, gazdasági krízisbe fordult pénzügyi válság óta az államok előszeretettel mondanak le közszolgálati feladataikról az önkormányzatok javára, csak éppen a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat nem biztosítják hozzá. Egész Európában tapasztalható folyamatként állapította ezt meg tavaly az Európa Tanács Régiók Bizottsága, s ez a gyakorlat Szlovákiára is jellemző.

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása tavalyi kongresszusán végül központi kérdéssé vált az állami hatáskörök átruházásának és finanszírozásának a kérdése, egészen odáig, hogy konkrét határozatban követelte a kormánytól és az egyes minisztériumoktól a közgyűlés az átruházott feladatok és az azok ellátásához szükséges pénzforrások összevetését, átvilágítását. A közgyűlés résztvevői akkor megnyugvással vették tudomásul, hogy az átvilágítással egyetért Robert Fico kormányfő is, aki ráadásul ígéretet tett arra is, hogy az önkormányzatok finanszírozását ennek a vizsgálatnak az alapján módosítják majd.
A kormányfő javára le kell szögezni: a feladatot szinte azonnal, még tavaly nyáron megkapták a minisztériumok, természetesen azok is, amelyek a leginkább terhelték új feladatokkal az önkormányzatokat, vagyis a környezetvédelem, a szociális tárca, az oktatásügy vagy éppen a közlekedési minisztérium, s hadd ne soroljuk. A feladat végrehajtása azonban szerencsétlenül kezdődött, ennek megfelelően sikertelenül ért véget: a tárcák hivatalnokai az önkormányzatokat terhelték sok-sok kimutatás elkészítésével – holott minden adatot megszerezhettek volna a statisztikai hivatalból -, ráadásul olyan adatokat is kértek, amelyekről az önkormányzatoknak nem is lehetett tudomásuk. Például azt, hogy korábban, amikor még a helyi államigazgatás látta el az egyes közszolgálati hatásköröket, milyen összeget fordítottak a feladatok ellátására. Az eljárás ellen tiltakozott a Városok és Falvak Társulása, az ilyen jellegű adatgyűjtés aztán meg is szűnt, csakhogy összegző elemzésükkel a minisztériumok végül azt bizonyították: fogalmuk nincs arról, hogy az átruházott államigazgatási feladatok mennyibe kerülnek, milyen forrásokból fedezik az önkormányzatok, s a helyzet javításához mennyi pénzre lenne szükség.
Ezt nem mi, az onkormanyzas.sk szerkesztői állítjuk, nem is a városok és falvak társulása mondta ki, hanem egyenesen a kormány, amely május közepén megtartott ülésén foglalkozott volna a kérdéssel, de az előterjesztett alapanyagot a helyzet rendezése szempontjából – vagyis az átruházott államigazgatási feladatok „beárazására” – teljességgel használhatatlannak minősítette. A tárcák június végéig kaptak „haladékot”, az elemzés kiegészítését és a megoldási javaslatokat addig kell elkészíteniük, hogy ez mennyire sikerül majd, kérdéses.
Ahogy az is, miként viszonyul a kialakult helyzethez a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, amely viszont még májusban megtartja soros kongresszusát. A települések képviselői remélhetőleg nem állnak el eredeti szándékuktól – azaz: kikövetelik az átvilágítás befejezését és a feladatok „beárazását” –, hiszen leginkább ők tudják, hogy a rájuk átruházott feladatoknak sok esetben csak annak árán tudnak eleget tenni, hogy emelik a helyi adókat, vagy éppen nem biztosítják például a közvilágítási kötelességüket, esetleg lemondanak olyan beruházásokról, amelyek egyébként a helyi lakosság életminőségének a javítását szolgálnák.

ns