Figyelő 

Mennyit költenek állami feladatokra az önkormányzatok?

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) átvilágította az átruházott állami hatáskörök teljesítése terén végzett munkát (a Területi Önkormányzatok Modernizálása EU-projekt keretében). Az elkészült jelentés átfogóan értékeli a munkavégzést, a városok és falvak által végzett állami feladatok finanszírozását is.
Tételesen feltérképezi az oktatásügy, az építési rendtartás, a helyi és különleges célú utak és speciális építési hivatalok, a lakáspolitika, az anyakönyvvezetés, a lakhelynyilvántartás, a választások és népszavazások, a vízgazdálkodás, a levegő-, táj- és környezetvédelem, valamint az árvízvédelem terén kifejtett munkát és e tevékenységek pénzügyi hátterét.
A ZMOS átvilágítása részletezi az átruházott tevékenységek végzésének hatékonyságát, melyekhez változásokat célzó javaslatokat is kíván csatolni. Ezt megelőzően azonban elkészít egy összehasonlítást a V4-es országok tapasztalataival, s ebből az elemzésből és összehasonlításból levont következtetések beépítésével dolgozza ki a szükséges változtatásokra vonatkozó elképzelését.
Az audit tisztázza a fogalmakat, részletezi a hatáskörökhöz kapcsolódó törvényeket és más jogszabályokat, a tevékenységek szervezési biztosításának feltételeit, de kitér a létező közös községi hivatalok által biztosított hatáskörökkel kapcsolatos tapasztalatokra is.
A finanszírozás terén szintén feltérképezi az erre vonatkozó jogszabályokat, azt is, mekkora összegben, milyen módon és honnan folyósítják a szükséges pénzt. Tételesen bemutatja, hogy az utóbbi években az egyes hatásköri területek mennyi forráshoz jutottak így.
Az átvilágítás fontos részét képezte, hogy a készítői részletesen kikérdeztek 270 települést – városokat és falvakat egyaránt – az építésügy, a lakosság lakhelynyilvántartása és a környezetvédelem területéről, amelyek általában véve a legigényesebbek vagy legbonyolultabbak.
A legfontosabb megállapítása az elemzésnek: tévedés elfogadni azt az állítást, hogy az állam az átruházott hatásköröket teljeskörűen finanszírozza, mint alkotmányos kötelessége lenne. Az államnak gyakorlatilag egyetlen szakterület vonatkozásában sincs kiépítve az a mechanizmusa, mely lehetővé tenné a szükséges költségkeretek meghatározását, s az utóbbi 15 évben – a közigazgatási reform óta – sok területen még az akkor megszabott pénzkereteket sem emelte meg. A kulcskérdés, vagyis a finanszírozás így az átruházott hatáskörök gyakorlásának leggyengébb pontja. Az ilyen rendszer pedig arra kényszeríti a településeket, hogy az átruházott állami hatáskörök teljesítésének költségeit a saját költségvetésük rovására biztosítsák, ami lényegében egyet jelent a területi önkormányzatok költségvetésére vonatkozó törvény megsértésével. A törvény betűje szerint ugyanis a község saját költségvetése eszközeit nem költheti olyan tevékenységekre, amelyek nem az adott önkormányzat eredeti tevékenységei. Erre a tényre az Állami Számvevőszék jelentése 2015-ben felhívta a figyelmet.
A másik nagyon komoly, okadatolt tény, különösen a legdrágább szakterület, az oktatásügy területén, hogy a hatáskörök leosztása óta a községeknek az alapiskolák fenntartása vonatkozásában olyan új kötelességei keletkeztek, amelyeket senki, semmilyen formában nem finanszíroz. Állami hatásköröket ruháztak át törvényekkel a községekre úgy, hogy a törvény nem jelöli meg állami hatáskörként azokat, így önkormányzati hatáskörként tekint rájuk és a finanszírozásukat teljes egészében a községekre hagyja. Az oktatásügy szakterületén a közigazgatási reformban megvalósított racionalizáció (az ún. ESO) is egyértelműen negatív következményekkel járt. Csökkentette a regionális oktatásügy irányításának és finanszírozásának hatékonyságát.
A harmadik komoly probléma a hatáskörök univerzális-automatikus átruházása az összes településre (kivéve talán az anyakönyvezést és a lakáspolitikát), függetlenül attól, hogy a település mekkora és képes-e ellátni az adott hatáskört. Ez zavarokat okoz. Tisztázatlan például, hogy köteles-e minden község iskolát fenntartani, vagy ez csak jogában áll. Az iskolaüggyel kapcsolatosan komplex megoldásra van szükség az átruházott hatáskörök területén, mert rendszerszerű, komoly problémákkal szembesít az audit.
A decentralizációs folyamat megindulásakor arról volt szó, hogy folyamatos megfigyelés és értékelés alatt állnak majd a hatáskörök – a finanszírozási kérdések is –, s olyan változások lesznek majd ezen a területen, hogy a működése a lehető legjobb legyen, fejlődjön. Fejlődés helyett azonban megrekedés következett be, s ha készültek is kormányzati értékelések, azok a szükséges változásokig nem jutottak el. Minden maradt a régiben, szisztematikus munka helyett néhány ad hoc intézkedést foganatosítottak, egyes területen rontva is a helyzetet.

(A teljes audit elolvasható ide kattintva, szlovák nyelven.)

(www.zmos.sk)


Elérhetőségek  
Pro Civis Polgári Társulás
Občianske združenie
930 40, Štvrtok na Ostrove 512
www.procivis.sk, procivis@procivis.sk

Fő támogatónk  

Facebook közösségünk  
Copyright © 2011 - PROCIVIS JMK media & productions, s.r.o.