Figyelő 

Januártól emelkednek a hulladéklerakás költségei

Jócskán emelkednek januártól a hulladéklerakóra kerülő kommunális hulladék költségei. A lerakóra kerülő kommunális hulladék tonnájáért hét kategóriába sorolva kell majd illetéket fizetni, attól függően, mely településen a hulladék mennyi százalékát gyűjtik össze szétválogatva.
Jelenleg az átlagos hulladéklerakási illeték tonnánként 6 euró. 2019-től ott, ahol a hulladéknak kevesebb mint 10 százalékát gyűjtik össze szelektíven, a tonnánkénti tárolási költség 17 euróra, 2020-ban 26 euróra, 2021-ben pedig 33 euróra emelkedik. Ahol a kommunális hulladéknak több mint 60 százalékát gyűjtik össze szelektíven, 2019-en tonnánként 7, 2020-ban 8, 2021-ben 11 euró tárolási illetéket kell majd fizetni.
Az állam úgy számol, hogy az elkövetkező három évben a tárolási költségnövekedésből 75 millió eurós többletbevétel ér el, ebből a költségvetési tervezet szerint 2019-ben 15,2 milliót, 2020-ban 26,8 milliót. Kimondottan a kommunális hulladék tárolásából 75 milliós bevétellel számol a pénzügyminisztérium 2012-re. Ezeket a bevételeket a kincstár a Környezetvédelmi Alapba irányítja, amely azután különböző projektek finanszírozására fordíthatja a pénzt. Informatikai rendszer kifejlesztésére például, amely elektronikusan begyűjtené és feldolgozná az adatokat a hulladékfeldolgozó kapacitásokról és berendezésekről, a gyűjtőudvarokról, az ezekre kerülő hulladékmennyiségről. A környezetvédelmi tárca a rendszerről szóló szerződést már 2017 novemberében megkötötte, annak 2020-ig el kellene készülnie.
A hulladéktárolás illetékemelésének célja, hogy nőjön a szelektív gyűjtés, valamint az újrahasznosítás aránya. Az illeték nagysága ugyanis a szelektálás arányától függ. Minél több kommunális hulladék kerül újrahasznosításra, annál kisebb mennyiséget kell lerakókon tárolni, tehát az illetékemelés fő célja a szétválogatott hulladékmennyiség növelése. A hulladékportál (Odpady-portal.sk) arról is megkérdezte a szakembereket, mit gondolnak a tárolási díjból származó bevételek felhasználására vonatkozóan megfogalmazott kormányzati célokról. Az INESS szakértője, Martin Vlachynský nem tartja helyesnek, hogy az illetékek egy központi alapba folynak be, szerinte a bevételnek az önkormányzatok kezében kellene maradnia, és helyi szinten kellene megegyezésre jutni a kedvezőbb hulladéktárolási feltételekről, hogy az önkormányzatok bevétele is nőjön, vagy úgy dönteni, hogy a tárolás mértékét a minimálisra csökkentik-e nagyobb költségek fejében. A Környezetvédelmi Alap ugyanis sok mindenre fordíthatja bevételeit. A pénzügyminisztérium kimutatásai szerint a 2013-3016-os időszakban az alap bevételeinek 44 százalékát vízvédelmi beruházásokra, 26 százalékát levegővédelemre fordították. Igaz, a legtöbb bevétel a légszennyezési kvóták értékesítéséből származott. A kormány azt tervezi, az alap a jövőben több visszatérítendő hitelt fog folyósítani environmentális beruházásokra, illetve tőkeberuházásra rentábilis projektek esetében. Ilyenekre az említett időszakban csak a pályázatok húsz százaléka kapott támogatást.
A Transparency International idei elemzése kimutatta, hogy átlagon felüli sikereket értek el az alap támogatásainak lehívásában a Most-Híd párt polgármesterei. A Környezetvédelmi Alap 2017-ben összesen 342 önkormányzatnak folyósított támogatást, közülük 40-nek volt a Most-Híd pártból tisztségbe jutott polgármestere, vagyis az országosan megválasztott 87 polgármesterük szinte minden másodika kapott támogatást. Ilyen eredményt egyetlen más párt polgármesterei sem tudtak elérni.
A Szlovákia Városok és Falvak Társulásának álláspontja szerint az illetékemelést csak azt követően kellett volna végrehajtani, ha már megszilárdult a hulladékgazdálkodási rendszer. Annak ugyanis jelentős zökkenői, problémái vannak. Jozef Turčány, a Társulás alelnöke problémásnak látja a gyártói felelősségi szervezetek működését, pedig ezeken keresztül kellene a gyártóknak – a keletkező hulladék előállítóinak, a „hulladékgazdáknak” – működtetniük a hulladékgazdálkodási rendszert, vagyis azt, hogy a szelektíven begyűjtött és szétválogatott hulladék újrahasznosításra kerüljön, ne a lerakókon kössön ki. Számos tapasztalat mutatja ugyanis, hogy a településeken összegyűlt szétválogatott hulladékfajtákat senki nem veszi át, nem szállítja el, senki nem hasznosítja. Akkor sem, ha a hatályos hulladékgazdálkodási törvény értelmében a gyártók termékeik árába már eleve belekalkulálták az újrahasznosítási kötelességükkel járó költségeiket.
Jozef Turčány szerint ennek a kötelességnek az elmulasztásáért nem a lakosságot terheli felelősség, s a gyártói kötelességmulasztás nem orvosolható úgy, hogy a költségeket az önkormányzatokra és a lakosságra terhelik. Ilyen úton a stratégiai cél, hogy kevesebb legyen a lerakókra kerülő hulladék, nem érhető el. A hatályba léptetett törvénymódosítás tehát meglehetősen féloldalas. De törvény, és be kell tartani.
(ts)


Elérhetőségek  
Pro Civis Polgári Társulás
Občianske združenie
930 40, Štvrtok na Ostrove 512
www.procivis.sk, procivis@procivis.sk

Fő támogatónk  

Facebook közösségünk  
Copyright © 2011 - PROCIVIS JMK media & productions, s.r.o.