Figyelő 

A VII. Önkormányzati Szabadegyetemről – szombati nap

Szombat délelőtt Az őshonos kisebbségek jogai az Európai Unióban és a határon túli magyar közösségekben címmel megszervezett blokkban többek közt Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke tartott előadást.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója szerint a rendszerváltás óta semmi sem történt annak érdekében, hogy a megmaradásunkat biztosítsuk. Az igazgató szerint fennmaradásunknak az is a feltétele, hogy azokban az országokban, ahol kisebbségbe szorult a magyarság, társnemzetté válunk-e, avagy megmaradunk másodrangú állampolgároknak. Felvidék, Kárpátalja és Erdély esetében ettől nagyon messze vagyunk, Vajdaságban az autonómiának köszönhetően jobb helyzetben vannak az ott élő magyarok. Csóti úgy véli, alanyi jogon járna az őshonos kisebbségeknek az önrendelkezés, ám sajnálatos módon ezt a többségi nemzet nem fogadja el. Ennek ellenére az önrendelkezésünkről beszélni kell. Csóti kifejtette, az autonómia kialakulásának három feltétele van. Az első, hogy azt az adott közösségnek akarnia kell. A másik feltétele a jogi háttér, amely hiányzik, és a nemzetközi gyakorlat, amire viszont van példa. Az autonómia kialakulásának harmadik feltétele, hogy a többségi nemzet hajlandóságot mutasson az autonómia kialakítására. A Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója beszélt az intézet tevékenységéről is. Az egész Kárpát-medence magyarságának próbálnak jogi segítséget nyújtani, abban az esetben, ha jogsértés éri őket a nemzetiségük miatt. Az intézet felvidéki partnerekkel is együttműködik, többek közt a Szövetség a Közös Célokért irodahálózatával is. A szlovák kárpótlási törvény kapcsán kialakult helyzetről Csóti kifejtette: az Európai Bizottság döntésére várnak, hiszen a szlovák jogszabály sérti az Európai Unió alapelvét, amely a tőke és az emberek szabad áramlásáról szól. Az ügy kapcsán már több mint kétezer sértett adatait gyűjtötte össze az intézet. Az igazgató abban bízik, hamarosan döntés születik az ügyben.

Berényi József, Nagyszombat Kerületi Önkormányzatának alelnöke, az MKP megyeelnök-jelöltje előadásában kitért azokra a nemzetekre, amelyek kivívták maguknak az autonómiát. Kifejtette: vita folyik arról, mit értünk az őshonos nemzetiség fogalma alatt, vannak olyan nézetek, amelyek szerint a 19. században már a térségünkben élő nemzeteket kell őshonosnak tekinteni, vannak olyanok, akik a török időkig térnek vissza. A több mint ezer éve itt élő magyarságot mindenképpen őshonosnak kell tekinteni. Európában mintegy hatvanmillió ember él kisebbségben. Berényi József pozitív példaként említette a baszkokat, akik anyanyelvüket a kihalástól mentették meg azzal, hogy kiharcolták maguknak az autonómiát. A megyei alelnök elmondta, nem ért egyet az erőszakos cselekményekkel, mégis fel kell nézni erre a közösségre, hiszen elérték, hogy anyanyelvüket ismét oktassák és használják a hivatalokban is. Berényi József számos pozitív önigazgatási modell mellett szólt a katalánok küzdelméről is, akik békésen, népszavazáson kívántak dönteni saját sorsukról, amit a spanyol rendőrség erőszakosan próbált megakadályozni. Az ügy még nem zárult le, de Berényi József bízik abban, hogy a katalánoknak sikerül békés úton elérniük céljaikat. Nagyszombat megye alelnöke, elnökjelölt arra is kitért, hogy a nemzeti közösségek sorsa sokszor a saját kezünkben van, utalva ezzel a novemberi megyei választásra is. A törvényi keret sajnálatos módon semmit sem garantál Szlovákiában, de ha jó helyen vagyunk és jókor kérünk, akkor megvalósulhatnak az igényeink. Példaként hozta fel a dunaszerdahelyi és galántai kórházak eladásáról szóló szerződést, melyben kikötötték, hogy a tulajdonosnak biztosítania kell a magyar nyelvhasználatot az intézményben. A pácienseket magyarul is informálják, és az egészségügyi dolgozók is tudnak magyarul. Berényi József kitért a Nagyszombatban leleplezett Kodály Zoltán-emléktáblára is. Ilyen aktusra 1920 óta nem volt példa, hogy magyar nyelvű tábla kerüljön ki egy zömében szlovákok lakta megyeszékhelyen.

Őry Péter, a Pro Civis elnöke kifejtette: a kétnyelvűségre az önkormányzati nyelvhasználaton kívül nem nagyon találunk példát, holott a többi hivatalnak is biztosítania kellene a nemzeti közösségek számára az anyanyelvhasználati feltételeket. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke hozzászólásában arra kérte a jelenlévőket, hogy éljenek a meglévő nyelvi jogokkal, és kezdjék ezt akár a saját házuk táján, használják a nevüket a magyar helyesírás szabályai szerint.

A regionális sajtó szerepéről és jelentőségéről két előadót hallgathatott meg a közönség. Rajkovics Péter, a dunaszerdahelyi.sk főszerkesztője előadásában kifejtette, hogy az önkormányzatok munkáját nagyban segítheti a sajtó, hiszen a polgárokat így is lehet tájékoztatni az eseményekről és az őket érintő kérdésekről. Rajkovics kiemelte: a felvidéki magyar eseményekről a szlovák sajtó csak akkor tudósít, ha botrányszaguk van. A felvidéki média nincsen jó helyzetben. A közszolgálati TV és rádió kötelékében működik a Pátria Rádió és a magyar adás, de állandó viták tárgyát képezi már az adásidő is. Az országos lapok terén sem állunk jól. Országos portálokból több van, kérdéses, elég-e, avagy nem, nevezhető-e már soknak is. Ezeken kívül vannak önkormányzati lapjaink, amelyek Rajkovics Péter szerint nagy lehetőségek előtt állnak. A dunaszerdahelyi.sk portált az emberek 66 százaléka mobilról keresi fel. Elindítása óta, azaz húsz hónap alatt 1 722 668 elérése volt a portálnak, a főszerkesztő szerint ez sikertörténetnek is nevezhető. Emellett ugyanez a szerkesztőség évi húsz alkalommal lapot is kiad. A helyi média tájékoztató szerepe mellett szolgálja a közösséget, elősegíti a városi összefogást, jó ügyek mellé áll. Ilyen volt tavaly a beíratási kampánysorozat, amelyben az anyanyelvű oktatás fontossága mellett szóltak.

Lőrincz Adrián kommunikációs szakértő a média és a sajtó közötti különbségre is felhívta a figyelmet, a közösségi háló ugyanis szintén médiának számít, de nem sajtótermék. Szlovákiában 1839 lapot tart nyilván a kulturális minisztérium, ezek a rendszeresen megjelenő lapok, az önkormányzatok által kiadott újságok nem tartoznak közéjük, hiszen azok megjelenése nem periodikus. A szakértő azt is elmondta: annak ellenére, hogy számos hírportál működik, azok egy jogi vákuumban léteznek, hiszen a törvények nem definiálják azokat. Több olyan jogszabály van, amelyet ismerniük kellene azoknak, akik lapokat adnak ki: ilyen az alkotmány, amely meghatározza a szólásszabadságot és az információhoz való jogot. A szerzői jogokról és a személyes adatok védelméről szóló törvény ismerete is fontos. A helyi média elsődleges feladata a tájékoztatás, ezek a lapok, honlapok a lakossághoz szólnak és azokhoz a szervezetekhez, vállalkozókhoz, akik a településen tevékenykednek. Ezért Lőrincz Adrián is úgy véli, fontosak ezek a kiadványok.

A szabadegyetem idei vendége Szímő község polgármestere, Bób János volt. Nem véletlenül, hiszen Szímő Az Év faluja 2017 verseny második helyezettje lett az idén. A Jedlik Ányosról és az általa feltalált szikvízről ismert falu október 19-én veszi át a kitüntetést. A polgármester kiemelte: tizenkilenc éve harmincnégy prioritást fogalmaztak meg. Az volt cél, hogy dolgozzanak, tegyenek a településért. Ezek közt az egyik legfontosabb a munkahelyteremtés volt, aztán a lakások biztosítása. Ha van munkahely és van hol lakni, biztosítani kell a kultúrát és az oktatást is, ez pedig megvalósult. A község vezetésének jelszava: a falu, ahol mindig történik valami, illetve ahol a természet elcsábít. Szímőn egyébként a nagy feltaláló állandó kiállítása látható a róla elnevezett kultúrházban.

A tapasztalatcserében és témafelvetésben gazdag VII. Önkormányzati Szabadegyetem idén is bizonyította, hogy pótolhatatlan szerepet tölt be a felvidéki önkormányzati képviselők, polgármesterek munkájában, információ szerzésében és cseréjében. Helyenként élénk vita is kialakult, de gyakorlati tapasztalatok megbeszélésére is lehetőség nyílt.

A pénteki nap összefoglalója itt olvasható.


Elérhetőségek  
Pro Civis Polgári Társulás
Občianske združenie
930 40, Štvrtok na Ostrove 512
www.procivis.sk, procivis@procivis.sk

Fő támogatónk  

Facebook közösségünk  
Copyright © 2011 - PROCIVIS JMK media & productions, s.r.o.