Figyelő 

Beszámoló a VI. Önkormányzati Szabadegyetemről

Október 13–15-e között tartotta a Pro Civis polgári társulás a nagymegyeri művelődési központban hatodik önkormányzati szabadegyetemét. A rendezvény iránt ezúttal is nagy volt az érdeklődés, hiszen a szabadegyetem egyedülálló fórum a maga nemében a Felvidéken. A mintegy százhúsz részvevővel zajló három napos konferencián idén is húsbavágó témák kerültek terítékre a felvidéki magyarság szempontjából. Szó volt többek közt az anyanyelvhasználat fontosságáról, a szlovák-magyar pályázati, a város- és falufejlesztések lehetőségeiről, a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás aktuális kihívásairól, különös tekintettel az önkormányzatok vonatkozásában. A tanácskozást megtisztelte jelenlétével Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki kiemelte, ez a szakmai fórum Kárpát-medence-szerte egyedi kezdeményezés, hiszen a rendezvényen olyan témák szerepelnek, melyeket a jelenlévők hasznosítani tudnak az önkormányzati munkájuk során. Magyarország számára, hangsúlyozta a nagykövet, fontosak a külhonban élő magyarok, a magyar kormány ezért elkötelezett a határon túli magyar közösségek érdemi megsegítésében. A nemzetpolitikai államtitkárság tematikus programokat indított, idén például a vállalkozók évét, amellyel a fiatal magánvállalkozókat támogatják, s ezáltal gazdaságilag is megerősödhet a felvidéki magyarság. Az eddigi, hagyományos támogatáspolitikát, amely a kultúrára és az oktatásra összpontosult, most kiegészíti egy gazdasági és terület- és infrastruktúra, intézmény fejlesztési politika, ami segítheti a külhoni magyarság megmaradását.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a nyelvhasználati jogokról szólt. Leszögezte, hogy ezúttal nem pártelnökként, hanem elsősorban egyetemi oktatóként és nyelvészi minőségében beszél, s ebbéli tapasztalatait osztja meg a hallgatósággal. Kiemelte, a két világháború közötti nyelvi jogokhoz képest nagy a visszalépés. Nem előnyös, hogy a magyar nyelv a magánszférába szorul, hiszen ezzel veszít a nyelv a presztízséből. Ennek következménye az asszimiláció. Menyhárt József elmondta: az önkormányzatoknak többek között kötelességük a település nevét feltüntetni a kisebbség nyelvén, a község elején és végén, de a település középületein is. Kötelező a veszélyre figyelmeztető információkat is kihelyezni a kisebbség nyelvén, valamint az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a nemzetiség nyelvén is ki kellene adni. A választások előtt az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is értesíteni kell a polgárokat. Magyar nyelvű kérelem esetén, amelyet az önkormányzat kap, magyar nyelven is válaszolnia kellene a hivatalnak. A helyi képviselők számára biztosítani kellene a magyar nyelv használatát. Az MKP elnöke, mint nyelvész, azt kérte a jelenlévőktől, hogy használják bátran az anyanyelvüket, hiszen arra a magyarságnak joga van.
Grezsa István kormánybiztos a peremvidéken és a diaszpórában élő magyarság helyzetéről tartott előadást. A kormánybiztos szerint sok diaszpórában élő magyar, harmadgenerációs emigráns már nem tud magyarul, de magyarnak vallja magát. El kell fogadnunk, hogy ők is magyarok. Az anyaország sok anyagi forrást fordít a külhoni magyarság megsegítésére. A magyar állam támogatja a diaszpóra magyarságának hétvégi iskoláit is. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet határozza meg az anyaország nemzetpolitikájának irányát – emelte ki Grezsa. A magyar nemzetpolitika az otthon maradás erősítését ösztönzi, ezért próbálnak gazdasági támogatást adni a helyi magyar vállalkozóknak. A magyar nemzetpolitikában, ismertette a kormánybiztos, nem csak a kárpát-medencei magyarságra irányul a figyelem, de egyre nagyobb figyelmet kap a nyugati világban szétszóródott magyarság is, amely a kárpát-medencei szórvány megnevezéssel szemben a diaszpóra elnevezést viseli. A kibővített nemzetpolitikai költségvetésnek köszönhetően, 2017-ben a nemzetpolitikai államtitkárság háromszor akkora összeggel gazdálkodhat, mint a korábbi esztendőkben. Erre azért is van szükség, mert egyre nagyobb az igény a nemzetépítésre.
A kormánybiztos elmondta: eddig mintegy nyolcszázötvenezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és sajnálatos, hogy a felvidékiek ebből a folyamatból kimaradnak. Az idei Márton Áron emlékév után a jövő évben Szent László-emlékévet hirdet a magyar állam, ezzel is a Kárpát-medence magyarságát szeretnék támogatni. Grezsa bízik abban, hogy hamarosan a felvidéki magyarok is kaphatnak gazdasági segélycsomagot, ahogy nemrégiben a vajdaságiak kaptak.

Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke szintén a szórvány témakörére fókuszált előadásában. 1994 óta szervezi a szövetség a diákutaztatási programját. 2010-ben a magyar kormány elindította a Határtalanul programot, amely azóta nyújt lehetőséget arra, hogy az iskolások ellátogathassanak a Kárpát-medence városaiba. A Rákóczi Szövetség szeptemberben meghirdette a diaszpóra programot is, hiszen a nyugaton élő magyarság is igényli a személyes kapcsolattartás lehetőségét. Ez nem csak a nyugati magyarság programja lett, hanem a kárpát-medencei, szórványban élő közösségek programja is. A pályázati lehetőség megtalálható a Rákóczi Szövetség honlapján, ismertette az alelnök, aki kérte a jelenlévőket, hogy népszerűsítsék ezt a pályázati lehetőséget, amelynek köszönhetően csaknem kétezer szórványban élő és 650 diaszpórában élő gyermeknek biztosítanak majd lehetőséget, hogy a Kárpát-medencébe látogassanak. A nemzeti öntudat a diaszpórában élő közösségeknél is erősen jelen van, még akkor is, ha már nem is, vagy gyengén beszélik a magyar nyelvet.
A Rákóczi Szövetségnek egyébként széles a programskálája. Minden évben írnak ki pályázatot a kárpát-medencei vállalkozók számára magyar nyelvű cégér elkészítésére. Ez az alelnök szerint csak odafigyelés kérdése. A szövetség legismertebb kezdeményezése a Beiratkozási Program, amellyel arra szeretné ösztönözni a magyar szülőket, hogy az anyanyelvi oktatást válasszák a gyermeküknek. A munka még novemberben kezdődik, amikor is megkeresik az óvodás gyermekek szüleit. Bíznak abban, hogy a magyar iskola választása az önkormányzatoknak is fontos. A Rákóczi Szövetség folyamatosan keresi a partnereket ehhez a programhoz. Közel nyolcezer ösztöndíjat oszt ki a szövetség, az összeget magánvállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek adják össze, mondta Ugron Gáspár.
Lelkes Gábor, a Danube Euroconsulting igazgatója a szlovák-magyar INTERREG pályázati lehetőségekről tartott előadást. A 2020-ig tartó időszakban összesen 183 millió eurós a rendelkezésre álló költségvetés. Nemcsak önkormányzatok, de egyházi közösségek, civil szervezetek és EGTC-k is pályázhatnak. Az idei évben az összeg nagyjából negyven százalékát szétosztják. A programnak köszönhetően várhatóan nyolcszázezer személlyel növekszik majd a látogatottsága a régiónak, a határátkelőhelyek átlagosan 15 kilométerre lesznek egymástól, tehát több határátkelő lesz. Nőhet a foglalkoztatás is. Az INTERREG pályázati rendszerben négy kategória van, az első a természet és a kultúra területe. A másik program a határon átnyúló mobilizáció javítása. A harmadik kategóriát még nem írták ki, de ennek a programnak a minőségi foglalkoztatás fenntartása és javítása a célja. A negyedik kategóriában a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére lehet pályázni. A szakember azt javasolta, hogy mindenképpen pályázzanak az önkormányzatok.
Az Önkormányzati Szabadegyetem pénteken délután a Feszty-Körkép Alapítvány elnökének, Ökrös Mariannak az előadásával folytatódott. Az elnök a Feszty Árpád Emlékév kapcsán elmondta, 160 éve született Feszty Árpád, 120 éve avatták a Millenniumi Emlékparkot, amelynek fő attrakciója az általa festett Körkép volt. Az alapítvány célja az emlékévvel, mondta az elnök-asszony, hogy a tankönyvekben nem szereplő tényeket, ferdítéseket, a magyar történelem hamisan tanított eseményeit bevigyék a köztudatba. A programmal összekötötték a Kárpát-hazát, s voltak vetélkedőik, amelyeken felvidéki gyerekek is részt vettek. A magyarságnak erős nemzeti öntudata van, még akkor is, ha ettől az identitástudattól meg akarnak minket fosztani, a nemzeti öntudatunk gyengítése idegenkezűségre utal, fogalmazott Ökrös Mariann. A magyarságot a szomszédos országok tankönyveiben negatív jelzőkkel illetik. Nem értenek minket, hiszen mások vagyunk, más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a kép-jel rendszerünk. A magyarságunkat nyíltan és bátran fel kell vállalnunk, ehhez azonban szükség van a valós történelmünk ismeretére is.
Hájos Zoltán, aki harmadik ciklusban polgármestere Dunaszerdahely városának, önkormányzati tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel. Először a fejlesztési tervek buktatóiról szólt. A községek általános érvényű rendeletben szabályozzák a területfejlesztési tervüket, ennek kialakításakor gyakran a polgárok igényeit is figyelembe veszik. Ez alapján lehet fejleszteni és építkezni a településeken. Hájos Zoltán pozitívan értékelte, hogy az állam az építésügyi feladatot leosztotta az önkormányzatokra, és nem központilag adják ki az építkezési engedélyeket. Szólt arról az önkormányzati gyakorlatról, hogy például Dunaszerdahelyen rendelettel szabályozták, hogy a befektetőknek, akik lakóparkokat építenek ki a városban, milyen széles utcát kell építeniük, mennyi legyen maga az úttest, mennyi a járda, illetve a zöldövezet. Amennyiben a befektető nem ilyen utcákat épít ki, a város nem veszi át saját tulajdonba ezeket a közterületeket. Ezzel az a célja az önkormányzatnak, hogy Dunaszerdahely élhető település legyen. A polgármester kiemelte, a városnak felelőssége két nyelven tájékoztatni. Dunaszerdahelyen például kétnyelvű, szlovák-magyar információs táblát helyeztek ki, amely a gyakorlatban útjelző tábla.
Őt követően Schmidt Jenő, Tab város polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ismertette a magyarországi önkormányzatok helyzetét. A TÖOSZ 1800 települést tömörít Magyarországon, és jó a kapcsolata a szlovákiai ZMOS-szal, például a közös pályázatok területén. A magyarországi önkormányzatoknak jelenleg 21 feladatuk van, és elsősorban a feladatok után járó pénzből gazdálkodnak a települések. Schmidt Jenő arra ösztönözte a felvidéki településeket, hogy próbáljanak meg másképp gondolkodni, hiszen Magyarországhoz hasonlóan a szlovák kormánynak sincs nagyon sok fejlesztési forrása. Nagyon fontos lesz például minden település számára a közműszolgáltatás, amit az önkormányzatok helyett senki nem fog elvégezni.
Varga Krisztina, az Ovi Foci Alapítvány nemzetközi projekt koordinátora ismertette az ovi-foci programot. A program Magyarországon immár öt éve sikeresen működik, s lényege, hogy az óvodás korú gyermekek mindennapi mozgását ösztönözze. Elmondta, hogy az ötletgazda a futball-legenda Buzánszky Jenő volt. Idén megérett rá a helyzet, hogy kilépjenek a külföldi piacokra is. 6 méter széles és 12 méter hosszú pályát alakítottak ki, amelyen bármilyen sportot űzhetnek a gyermekek. A programmal eddig harmincezer gyermeket értek el, és kétezer pedagógusnak nyújtottak képzést.
Szlovákiában idén júliusban lépett életbe az új hulladékgazdálkodási törvény. A jogszabály a szakemberek és a polgármesterek szerint módosításra szorul, mert bonyolult, nem hatékony, és az önkormányzatok terheit növeli.

Az Önkormányzati Szabadegyetem résztvevőit az eddigi tapasztalatokról a NATURPACK munkatársai tájékoztatták. Az új törvény értelmében a csomagoló cégek fizetik a hulladék egy részének felhasználását. A problémát az jelenti, hogy minden termék be van csomagolva, a csomagolás pedig hulladék – mondta Bognár Éva, a NATURPACK munkatársa. Ecsetelte, hogy 11 szervezet vállalta át a gyártók felelősségét, és 6000 vállalkozás vesz részt a „programban”. Az önkormányzatoknak az említett szervezetekkel kellett szerződést kötniük, akik majd az önkormányzatok plusz kiadásait visszatérítik. Januártól a szelektív szemetes konténereknek színeseknek kell lenniük, illetve a feketéket matricázhatják. A szelektív hulladékgyűjtésre tanítani kell még a polgárokat, ami viszont az önkormányzatok felelőssége. Elmondta, hogy az Európai Unió deklarálta, hogy hulladékmentes társadalmat szeretne, ami szépen hangzik, de például Szlovákia esetében mindössze a hulladék hat százalékát sikerül osztályozva gyűjteni.
Weingartner Balázs, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a magyarországi hulladékgyűjtés is hasonló cipőben jár, mint a szlovákiai, de Magyarországon kissé más alapokra helyezték a hulladékgazdálkodást. A huszonöt év alatt, a nemzetközi cégek által működtetett gyűjtési és szállítási kultúrát az új rendszer áttette az önkormányzati-állami térfélre. Magyarországon csak az átvett hulladék hasznosítását végzi a nonprofit szektor. Magyarország megelőzi Szlovákiát a célok teljesítésében, hiszen a lerakott hulladék aránya 65% alatt van, a szelektív gyűjtés pedig 20-25 százalék között mozog. A feladat nehéz, hiszen 2020-ra legalább 40%-os elkülönített gyűjtést kellene elérni.
Süveges László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. projektkoordinációs igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Felvidéken négy helyszínen tartanak majd előadást és workshopot a hulladékgazdálkodásról.

Szombaton az autonómiák, az önkormányzatiság és önigazgatás kérdéskörével foglalkozott a szabadegyetem. Köztudott, hogy az autonómia Európa-szerte több országában elfogadott közigazgatási forma. A nemzetiségi közösségek megmaradása szempontjából egyre inkább létkérdéssé válik az önigazgatás elérése.
Kalmár Ferenc, az Európa Tanács által 2014-ben elfogadott Kalmár-jelentés (Európa Tanács 1985/2014) kidolgozója elmondta: megpróbálták elfogadtatni az Európa Tanáccsal, hogy ne nemzeti kisebbségnek, hanem közösségeknek hívják a nemzetrészeket, amelyek nem a saját anyaországukban élnek. Ez sajnos nem sikerült. Amit viszont sikerült elérni, hogy a kisebbségi jogokat ne az egyén, hanem a közösség szempontjából nézzék. A követendő példák közül is kiemelkedik Dél-Tirol esete, ahol 1972-ben kikiáltották a Bolzanoi Autonóm Tartományt. Ez a terület az Olaszországot alkotó több mint száz régió közül a leszakadók közé tartozott, napjainkra azonban a harmadik legsikeresebb területe lett az országnak. Az autonómia kialakítása előtt nemzetiségi feszültségek voltak a régióban, majd a megalakulás után az ott élő nemzetek egymás mellé kerültek, mára egymással élnek, és a cél, hogy egymásért dolgozzanak. Ez kellene, hogy Európa célja legyen – véli Kalmár Ferenc.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint nehéz meghatározni a jövőt, hiszen a jelen értékelése minden országból másként hat. A VMSZ elnöke kifejtette, hogy a magyarság csak akkor lehet sikeres, ha az anyaország és a vele szomszédos országokban élő magyarság is sikeres. Ezért is lenne fontos, hogy a felvidéki magyarság, s ezzel együtt a Magyar Közösség Pártja is megerősödjön, és az MKP képviselje az itteni magyarságot. Pásztor szerint ellenzéki pozícióból nem lehet közösségi érdeket építeni. A mi dolgunk, mindenkivel olyan viszonyt kialakítani, hogy el tudjuk mondani egy asztalnál ülve, mik az igényeink. Aztán azokkal, akik a magyarság véleményét respektálják, együtt is lehet majd dolgozni. Az együttműködésnek köszönhetően a VMSZ a szerb parlamentben bele tud szólni a jogalkotásba. Ezért vállalt kormányzati szerepet a VMSZ.
A nemzetileg elkötelezett politika feladata, hogy olyan megoldásokat fogadjon el, amelyek a nemzet számára a boldogulást biztosítják. Ma határon túli magyarnak lenni azt is jelenti, hogy van egy párhuzamos rendszerünk. A felvidékiek számára ez azt jelenti, szlovák adófizetőként el tudjuk érni azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam nyújt. Ez mellett, ha építjük magunkat, akkor egy magyar párhuzamot tudunk állítani, ilyen pl. az oktatási-nevelési támogatás.
A szerbiai egyetemeken tanuló fiataloknak egy ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Fontos, hogy legyenek magyar értelmiségiek, de egy olyan kétszázötvenezres közösség, mint a vajdasági, nem tud egy egyetemet eltartani. Az autonómia kialakítása nem volt egyszerű, hiszen a jogszabály megszavazása mellé oda kellett állítani a többséget. Máról holnapra nem lehet autonómiát megalkotni, csak apró lépésekkel lehet haladni, azonban fontos, hogy az egyenleg pozitív legyen, de ehhez tudni kell, mit akarunk. A vajdasági magyarokra jelenlegi feladatként a tartományokról szóló törvények átdolgozása vár. Ami a legfontosabb: maguknak a közösségeknek is akarniuk kell a kollektív jogokat.
Őry Péter, a Pro Civis elnöke szerint az ilyen külföldi tapasztalatok bemutatása azért is jó, mert görbe tükröt állítanak önmagunk elé. A felvidékiek az egyetemes magyarság részei, ennek köszönhetően tudunk egy irányba gondolkodni, és ebben gondolkodik Szili Katalin kormánybiztos is, fogalmazta meg Őry, aki átadta a szót az egykori házelnöknek, miniszterelnöki megbízottnak.
Szili Katalin kiemelte, hogy az Unió lakosságának 10 százaléka nemzeti közösséghez tartozik, míg az itt élők 5 százaléka bevándorló, akiknek nincsen a kontinensen állampolgárságuk. Európa pedig nem az őshonos lakókkal foglalkozik, hanem a bevándorlók jogait próbálja megoldani. Nyugtalanító jelenség, hogy 2021-re valószínűleg 10 százalékkal kevesebb magyar lesz a Kárpát-medencében, mint 15 évvel ezelőtt. Ezért lenne fontos az autonómia felé való lépések elindítása. Vajdaság erre az útra lépett.
A Felvidéken az autonómia kifejezést nem szeretik. Ezért kell az önkormányzatiságról beszélnünk. Lépésről lépésre tudunk azért tenni, hogy saját sorsunkról, oktatásról, kultúráról mi magunk dönthessünk. Szili Katalin felvázolta az ismert autonómia-modelleket. Terminológiailag háromféle nem területi autonómiáról szólhatunk: a személyi elvű, a kulturális és a funkcionális autonómiáról. A területi autonómiák esetén adminisztratív és törvényhozási autonómiát ismerünk.

A miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy alapvetően a közösségnek kell tudnia, hogy mit szeretne, Budapestről nem lehet megalkotni a magyar közösségek autonómiakoncepcióit. Jelen pillanatban a Kárpátalján, a Délvidéken, a Vajdaságban, illetve a Felvidéken lehetne szó területi önkormányzatiságról, de ezeken a területeken más-más megoldásokra van szükség. Az utódállamok nem védik a kisebbségeket, a szlovák alkotmány például nem szól a közösségekről. Maguknak a közösségeknek is akarniuk kell a kollektív jogokat, azok betartását, és ez lehet az út az önigazgatás felé.
Szili Katalin kiemelte: csak Székelyföldön van két autonómiakoncepció, a Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is kidolgozott egyet, a többi régióban egy alapdokumentum létezik. Felmerül a kérdés, mi lesz a szórványban élőkkel? Az ő oktatásuk is fontos, az ő igényeiket is fel kell mérni, amikor az önigazgatásról esik szó.

A Nagymegyeren megszervezett Önkormányzati Szabadegyetem a Femine Fortis bemutatkozásával ért véget. A szervezet tavaly alakult meg, az alapítók célja a nők bevonása a közéletbe. Több olyan közéleti téma van, ami első látszatra csupán a nőket érinti, mégis össztársadalminak nevezhető. Ilyen többek között az anyaság is. Bauer Edit volt Európai Parlamenti képviselő, a Femine Fortis elnökségének tagja bevezetőjében elmondta, minden Európai Néppárthoz tartozó pártnak van női szervezete, ezért volt fontos, hogy a Magyar Közösség Pártjában dolgozó nők is létrehozzanak egy ilyen egyesületet. Bauer Edit szerint az emberek nem értik, miért kell női problémákkal foglalkozni. Mintha ez egy művileg kialakított téma lenne, pedig nem az. Demográfiai válságot élünk Európában, ennek következtében megváltozott a társadalom struktúrája. Ezzel együtt az elmúlt száz évben, amióta először választójogot kaptak a nők, megváltozott a szerepük is. Miközben a bérszakadék még mindig óriási a nő és férfi munkavállalók között, Európában 16, míg Szlovákiában 19 százalék, mára Európában a diplomások között hatvanszázaléknyi a nő, mégis több a férfi a vezető posztokon, mint a nő. A nők képességei semmivel sem jobbak, vagy rosszabbak, csak a társadalmi körülmények olyanok, hogy sok nő nem mer, nem tud vezető szerepet vállalni, fejtette ki Bauer Edit.
A bérszakadék mellett alapvető különbség, hogy a nők átlagéletkora 6-7 évvel magasabb, mint a férfiaké, ennek ellenére a nyugdíjak tekintetében is óriási különbségek mutatkoznak a nemek között. (39 százalékos különbség a férfiak javára.) Ezeket a különbségeket meg kellene szüntetni. Bauer Edit szerint a nőkre is szükség van vezető posztokon és a közéletben, hiszen kutatások is bizonyítják: a nők másként látják a világot, sokkal empatikusabbak, mint a férfiak.
Zupko Mária, a Femine Fortis alelnöke felszólalásában szólt a mássággal élők körülményeiről is, arról, hogy azok az édesanyák, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint az egészséges társaikat nevelő szülők. A Femine Fortis egyik feladata az is, hogy ezekre a problémákra is felhívja az emberek figyelmét.
Kiss Beáta, a Femine Fortis elnökségi tagja, a Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke a reggeli előadásokhoz kapcsolódóan az oktatási önrendelkezés fontosságáról szólt. Szerinte a pedagógusok nagy része nő, ezért sokan elnőiesedett szakmaként tekintenek a pedagógiára. Az alelnök szerint a magyar oktatás alapvető problémája, hogy hivatalosan nincsen szlovákiai magyar iskolarendszer. A magyar iskolák hálózata a szlovák iskolarendszer része, a törvények nem definiálják a nemzetiségi iskolákat, azok létét, csak a tanítási nyelvben tesznek különbséget. Az iskolarendszer ennek következtében a magyar iskolák specifikumait nem oldja meg. Az iskolák kerettantervek alapján oktatnak, ezek kialakításába azonban a magyar szakemberek nem tudnak beleszólni. Megoldás lehetne az önigazgatás, amelynek köszönhetően a magyar iskolák számára kialakítható lenne egy saját tanrend.
Az Európában működő autonóm közösségek mindegyike megfogalmazta, hogy az önkormányzatiság alapja az oktatás, de ez a nemzet megmaradásának alapja is. A magyarság célja a Felvidéken az anyanyelvhasználat kiterjesztése. Ezzel együtt nőne a magyar nyelv presztízse, ami vonzóbbá tehetné az anyanyelvű oktatást. A szlovákiai magyar oktatás problémáinak a megoldását Kiss Beáta az önigazgatás kialakításában látja, ennek kialakításához az államnak is hozzá kellene járulnia. A magyar oktatásra szánt keretből fenn tudna tartani a magyarság olyan szakmai szervezeteket, amelynek feladata a kutatás és a dokumentumok kidolgozása lehetne, hogy iskoláink versenyképesek legyenek.


Elérhetőségek  
Pro Civis Polgári Társulás
Občianske združenie
930 40, Štvrtok na Ostrove 512
www.procivis.sk, procivis@procivis.sk

Fő támogatónk  

Facebook közösségünk  
Copyright © 2011 - PROCIVIS JMK media & productions, s.r.o.