A Munka Törvénykönyve - mától magyarul is!

Alapvető rendelkezésében a munkajogi kódex lefekteti a munkáltatók és munkavállalók jogviszonyának általános feltételeit, az alapjogokat is beleértve, további szakaszaiban pedig részletesen szabályozza a különböző munkajogi viszonyokat, a belőlük fakadó, általánosan érvényes jogokat és kötelességeket, melyeket mindkét fél köteles tisztességesen teljesíteni. A jogszabály magyar nyelven a törvénytár.sk honlapunkon érhető el.
A természetes személyeknek joguk van a munkához és foglalkozásuk szabad megválasztásához, az igazságos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkajog terén az egyenlő bánásmódhoz, valamint az önkényes elbocsátással szembeni védelemhez. Ezen jogok bármilyen korlátozástól mentesen megilletik őket, az olyan esetek kivételével, amelyeknél a megkülönböztető bánásmódot a foglalkozás során kifejtett tevékenység jellege vagy más, ezen tevékenység végzésére jellemző körülmények indokolják, amennyiben törvényes cél megvalósításáról és indokolt követelményről van szó.
Jelen törvény értelmezésében munkaviszony kizárólag a természetes személy és a munkáltató között, mindkettőjük beleegyezésével jöhet létre. A munkáltató szabadon választhatja meg alkalmazottait, határozza meg a törvénykönyvben lefektetett jogok érvényesítésének feltételeit és módját. A munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek gyakorlásának az erkölcsi normákkal összhangban kell történniük; senki sem élhet vissza a jogokkal és kötelezettségekkel a másik fél vagy munkatársai kárára. A munkáltató köteles bért fizetni és optimális munkakörülményeket teremteni.
A munkavállaló jogosult az elvégzett munka utáni munkabérre, a biztonságos és egészséges munkakörnyezetre, a munka utáni pihenésre és felfrissülésre. A munkavállalóknak joguk van érdekvédelmi szervezetek alakítására, valamint a munkáltató gazdasági és pénzügyi helyzetére, tevékenységének várható alakulására vonatkozó, megfelelő időben és érthető formában közölt tájékoztatókhoz. A munkavállalóknak joguk van kifejteni véleményüket és javaslatokat tenni a munkáltató olyan tervezett döntései kapcsán, amelyek befolyásolhatják munkaviszonybeli helyzetüket.
A törvény szabályozza, hogy a foglalkoztatás mely területeire terjed ki, illetve nem terjed ki a Munka Törvénykönyvében lefektetett szabályozás. Érvényes például a szövetkezeti jogviszony esetében, de vonatkozik a Szlovák Köztársaság területén munkát végző munkavállalók és a külföldi munkáltatók közötti, a külföldiek és a Szlovák Köztársaság területén dolgozó, állampolgársággal nem rendelkező személyek és a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltatók közötti munkajogviszonyra is. Ez a törvény szabályozza a munka- és a pihenőidőt, a szabadság időtartamát, a minimálbért, a garantált bérminimumot és rendkívüli munkaidő címén járó bérkedvezményt, az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit, a nők, a fiatalkorúak és a három évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó munkavállalók munkafeltételeit, a nemek közötti egyenlőséget és a diszkrimináció tilalmát, a munkaerő-kölcsönző ügynökségek általi foglalkoztatás munkafeltételeit. A munkavállaló szempontjából előnyösebb feltételek biztosíthatók.
A törvény szabályozza a munkavállalói érdekérvényesítés jogát és formáit, a munkáltató jogait és kötelességeit, a munkáltatói joggyakorlás átruházásának feltételeit, a felelősség megoszlását, rendelkezik arról, hogy a jogvitákat bíróságon rendezik, a jogutódlás kérdéseit.
Második részében a törvény részletesen taglalja a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogokat és kötelességeket, a munkaviszony különböző fajtáit, a hozzájuk kapcsolódó törvényes járandóságokat, a bedolgozói és távmunka feltételeit, egészen a munkaviszony megszűnéséig. Harmadik részében a munka- és pihenőidővel, a munkaidő-beosztással, a rendszertelen munkavégzés munkaidejével, annak elszámolásával és korlátaival foglalkozik, lefekteti a rugalmas munkavégzés, a napi, heti és havi pihenőidőt, a szabadság mértékét, a készenlét szabályait.
A törvény negyedik része szabályozza a bérezés kérdéseit, a minimálbért és garantált bérminimumot, a különféle pótlékokat, béren kívüli és természetbeni juttatásokat, az ötödik a munkavégzésben való akadályoztatottság kezelésének jogi kereteit fekteti le.
Külön fejezet foglalkozik a munkavédelemmel és a munkáltatói szociálpolitika (étkezés, képzés, betegállomány, szoptatás stb.) kérdéskörével, valamint a szerződéses felek kártérítési kötelességeivel. Kilencedik fejezetében a kódex a munkaviszonyon kívüli szerződéses foglalkoztatást (megbízási szerződés, munkavégzési megállapodás és diákmunka-szerződés) szabályozza, a tizedikben pedig a kollektív jogokat.
Mellékleteiben a kódex meghatározza a nehézségi fok szerint a munkabesoroláshoz szükséges követelményeket, amelyek alapján a bérezési osztályok kerülnek megállapításra a hozzájuk kötődő garantált bérminimumok megállapítása céljából. Természetesen – az uniós jogszabályok szem előtt tartásával – rendezi a törvény a külföldi kiküldetésben végzett munka törvényi feltételeit is.