Figyelő 

Dél-Tirol, a működő autonómia

Társulásunk elkészítette a Dél-Tiroli autonómiastatútum fordítását, amelynek teljes szövege elérhető a Dokumentumok menüpont alatt. Az alábbiakban egy rövid összefoglaló olvasható a statútum főbb pontjairól:

Megfoghatatlan félelmek, rossz beidegződések helyett tényismeretre van szükségünk. Az autonómia mint együttélési forma kiátkozása helyett annak megismerése lehet célravezető. A többnemzetiségű régiókban, különösen a történelmi traumákkal terheltekben, csak az autonómia jelentheti a modus vivendit. A rendszerváltás harmadik évtizedének végéhez közelítve leszögezhetjük: Szlovákia déli, magyarok által is lakott, országhatár menti régiójában aligha lesz jobb élete magyarnak, szlováknak vagy romának, ha nem lesz több módja és eszköze saját életkörülményeinek javításához.
Nem kiátkozni kell és szóhasználatunkból törölni az autonómiát vagy más szóval önigazgatást, hanem meg kell vizsgálni, mit is takar a gyakorlatban. S akkor talán kiderül az is, hogy az országos közigazgatási rendszeren belül, ahhoz szervesen illeszkedve is megvalósítható. A dél-tiroli autonómia minden szempontból modellértékű térségünk vonatkozásában is. Olaszországnak 1970-től húsz régiója (olaszul regione) van, amelyek NUTS-2 szintű egységeknek felelnek meg. A régió döntéshozó testülete a regionális tanács (olaszul consiglio regionale), a végrehajtó testülete pedig a regionális bizottság (giunta comunale), melyet az elnök vezet (presidente). Öt olasz régió különleges státusszal rendelkezik, elsősorban az ott élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása céljából: Friuli-Venezia Giulia, Szardínia, Szicília, Trentino-Alto Adige és Valle d’Aosta. A régiók törvényhozási, adminisztratív és pénzügyi autonómiával rendelkeznek. Az államvezetés a regionális biztosok (olaszul commissari del governo) révén felügyeli régiókat. Valle d’Aosta kivételével a régiók megyékre/tartományokra (provincia) oszlanak.
Az általunk részletesen vizsgált Dél-Tirol, olaszul Trentino-Alto Adige/Südtirol (németül: Trentino-Südtirol, ladinul: Trentin-Südtirol) észak-olasz autonóm régió. A régió két megyéből áll, Trento autonóm megyéből és Bolzano autonóm megyéből, ahol jelentős a német anyanyelvűek száma. A terület 1815-től 1919-ig az osztrák Tirol tartomány déli részeként az Osztrák Császárság, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, elcsatolása után Dél-Tirol névvel jelölték, hogy megkülönböztessék az Ausztriában maradt északi Tiroltól és Kelet-Tiroltól.
A múlt század hetvenes éveitől rendelkezik ezzel a státussal, az ott élő németek hosszú, nehéz kihívásokkal és harcokkal – szabotázs akciókkal – teli utat jártak meg, s nem kis mértékben Ausztria védhatalmi szerepének elismerése és Bécs kiállása is kellett ahhoz, hogy a jelentős német lakosságú olasz régió különleges jogállása is megszülethessen.
A régió helyzetét statútum rögzíti, az olasz állami mellett saját címere, zászlója is van, fővárosa Trento. Az olasz köztársaságon belül az alkotmány alapelvei és a statútum alapján vannak autonóm jogkörei, és önálló jogalanyisággal bír. Minden területen egyenjogú és egyenrangú az olasz és német nyelv, a ladinok által lakott helyeken a rétoromán nyelvnek ez a változata is azonos jogokat élvez, az etnikai és kulturális sajátosságok pedig védelmet élveznek.
A régió szervei: a regionális tanács, a regionális bizottság és a régió elnöke. A regionális tanács a Trentói, illetve a Dél-Tiroli Tartományi Gyűlés tagjaiból áll. Ezeket a tartomány és a régiók lakosai választják meg, a választójog gyakorlásához meghatározott idejű helybenlakás szükséges. A regionális tanács birtokolja a régiónak ítélt törvényhozói hatalmat, valamint azokat a jogköröket, melyek az alkotmány, a statútum és az állami jogszabályok alapján megilletik. A regionális tanács ciklusának első 30 hónapjára az elnököt az olasz, míg a második 30 hónapjára a német nyelvcsoport képviselőiből választják meg. Az olasz és német nyelvcsoportok képviselőinek többségi beleegyezésével egy-egy időszakra a ladin nyelvcsoport képviselőjét is megválaszthatják elnöknek. Az alelnököket abból a nyelvcsoportból választják meg, amelybe a megválasztott elnök nem tartozik.
A régió hatáskörén kívül eső szakterületeken, amelyek azonban a régió érdekeltségébe tartoznak, a regionális tanács végrehajtási és törvényjavaslatokat fogalmazhat meg. Mindkettőt a régió elnöke adja át a kormánynak, amely előterjeszti a minisztériumoknak, és leiratot biztosít a kormánybiztos számára.
A régió elnöke képviseli a régiót. Részt vesz a miniszteri tanács azon ülésein, melyeken a régiót érintő kérdésekről tárgyalnak. A régió elnöke irányítja az államtól a régióra átruházott közigazgatási tisztségeket, a kormány utasításait követve. A régió elnöke saját rendelettel határozza meg a feladatok elosztását az állandó ülnökök között, amely elosztás a régió közlönyében kerül kihirdetésre. A régió elnöke a regionális bizottság által elfogadott rendelkezéseket saját rendelettel hitelesíti.
A regionális bizottság a régió végrehajtó szerve. A regionális bizottság a régió hivatalban lévő elnökéből, két alelnökből, valamint állandó ülnökökből és pótülnökökből áll. A régió elnökét, az alelnököket és ülnököket a regionális tanács saját köréből választja meg titkos szavazással és abszolút többséggel. A regionális bizottság nemzeti összetételének meg kell felelnie a regionális tanács képviselői nemzetiségi összetételének. Az alelnökök közül egy az olasz, egy pedig a német nemzetiséghez tartozik. A ladin nemzetiség a regionális bizottságban az arányos képviselet szabályaitól eltérően is képviselve lehet.
A regionális bizottság felelősségébe tartozik: meghatározni a regionális tanács által elfogadott törvények végrehajtását, a közigazgatási tevékenység a regionális érdekeltségű ügyekben, a régió vagyonának kezelése, valamint a különleges üzemek biztosította regionális termelési és kereskedelmi közszolgáltatások ellenőrzése, sürgős esetekben a regionális tanács hatáskörébe tartozó intézkedések, melyeket utólag jóvá kell hagyatni a tanáccsal. A régió törvényeinek értelmében, az érintett lakosság meghallgatásával új önkormányzatok jöhetnek létre, illetve megváltoztatható a meglévők területi elrendezése és megnevezése.
A regionális tanács saját hatásköreit átruházhatja a regionális bizottságra a törvényhozási jog kivételével. A régiót kiemelten érintő közlekedésügyi és szállítmányozási szolgáltatások bevezetéséhez és kezeléséhez a regionális tanács véleményének kikérése szükséges.
A regionális bizottság a régió hivatalban lévő elnökéből, két alelnökből, valamint állandó ülnökökből és pótülnökökből áll. A régió elnökét, az alelnököket és ülnököket a regionális tanács saját köréből választja meg titkos szavazással és abszolút többséggel. A regionális bizottság nemzeti összetételének meg kell felelnie a regionális tanács képviselői nemzetiségi összetételének. Az alelnökök közül egy az olasz, egy pedig a német nemzetiséghez tartozik. A ladin nemzetiség a regionális bizottságban az arányos képviselet szabályaitól eltérően is képviselve lehet.
A régió az alkotmánnyal és a köztársaság jogrendjének alapszabályaival összhangban, a nemzetközi kötelezettségeket és nemzeti érdekeket – amelyek között a helyi nyelvi kisebbségek védelme is szerepel –, valamint a köztársaság gazdasági és szociális reformjainak alapelveit figyelembe véve törvényeket alkot a regionális hivatalok és humán erőforrásaik szabályozása, a helyi testületek és szakterületeik meghatározás terén. Döntéseket hoz közhasznú kisajátítások esetében, ha azok nem közvetlenül az államot terhelik, illetve ha nem azokhoz a szakterületekhez tartoznak, amelyekben a tartományok illetékesek. Az autonóm testületek feladata pl. a telekkönyvek összeállítása és vezetése, a tűzvédelmi szolgáltatás, az egészségügyi és kórházi testületek szabályozása, a kereskedelmi kamarák szabályozása, a szövetkezetek kialakítása és ellenőrzése, valamint az olyan közmunkákkal összefüggő beruházási támogatások, amelyeket más, a régió területén fennálló köztestületek hajtanak végre. A régió törvényeket bocsát ki a szociális ellátás és a jóléti intézmények szabályozása, a földművelési és agrárbankok, a takarékpénztárak és vidékfejlesztési pénztárak, valamint a regionális pénzintézetek szabályozása céljából.

A tartomány szervei a tartományi gyűlés, a tartományi bizottság és a tartomány elnöke.
A tartományi gyűlés abszolút többséggel elfogadott tartományi törvényben határozza meg a tartomány kormányzati rendszerét, különösen a tartományi választások lefolyását, a tartományi elnök és a tartományi tanácsosok megválasztását, a tartomány szervei közötti kapcsolatokat. Tartományi törvény rendezi az elnöke elleni bizalmatlansági indítvány folyamatát, a hivatalokba való választhatósági és összeférhetetlenségi kérdéseket, a polgárok kezdeményezési jogát, a törvények visszavonását, illetve a végrehajtási rendeleteket és projekteket célzó népszavazások lebonyolítását, az alkotmánynak, az állami jogrend alapelveinek, a statútum rendelkezéseinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.
A tartományok jogosultak meghatározott keretek között törvényeket alkotni a tartományi hivatalok és humán erőforrásaik szabályozása, a helységnevek meghatározása terén Bolzano tartományban a kötelező kétnyelvűség betartásával, a történelmi, kulturális és népi értékek védelme, helyi hagyományok és népszokások, valamint tartományi jellegű kulturális intézmények (könyvtárak, akadémiák, intézetek, múzeumok) védelme érdekében; helyi művészeti, kulturális és nevelési rendezvények és tevékenységek terén. Mindezekre Bolzano tartományban a rádiós és televíziós szolgáltatások is igénybe vehetőek, rádió- és televízióállomások létesítésére való jogosultság nélkül. De illetékesek területrendezés és építési tervek, tájvédelem, közhasználati jogok terén, a kisbirtokosság szabályozása, a hitbizományi gazdaságok és a régi rendelkezésekre vagy szokásjogra alapuló családi közösségek szabályozása területén, a kisiparosság, közösségi forrásokból teljes értékben, vagy részlegesen támogatott lakásépítés, beleértve a lakóházak felépítésének támogatását katasztrófa sújtotta területeken, valamint a tartományon kívüli szervezetek azon munkássága, amelyet a tartomány területén végeznek közösségi finanszírozásból, stb. Beleszólhatnak az állami energetikai vállalatok fejlesztésébe, hasznának elosztásába, a régiót érintő nemzetközi közúti forgalommal kapcsolatos juttatások mértékének meghatározásába. Megilleti őket a szociális gondozás (benne nemzetiségi szempontok érvényesítése) és közjólét, az óvodák, az iskolák kezelése az oktatás azon ágazataiban, amelyekben a tartomány törvényalkotási joggal rendelkezik, oktatási intézmények kiépítése és fejlesztése, a szakmai képzés és felkészítés, az általános és középiskolai oktatás (középiskolák, humán gimnáziumok, reálgimnáziumok, tanárképzők, szakfőiskolák, szakiskolák és művészeti iskolák), a tanoncügy; munkakönyvek; a munkások besorolása és munkaköri leírása, a munkaközvetítés intézményi hátterének létrehozása is.
Bolzano autonóm tartományban a választások az arányosság elve alapján zajlanak. Ha a tartományi törvény a tartományi elnök általános közvetlen megválasztását határozza meg, a vonatkozó törvény elfogadásához a tartományi gyűlés 2/3-os többségének támogatása szükséges. Bizonyos tartományi törvényeket a köztársaság kormánya felülvizsgáltathat az alkotmánybírósággal, egyes tartományi törvényekre vonatkozóan pedig tartományi népszavazást kell kiírni, ha azt a kihirdetésük utáni 30 napon belül a választásra jogosult polgárok 1/5-e vagy a tartományi gyűlés képviselőinek 1/5-e kezdeményezi; a népszavazás az adott tartomány vonatkozó törvényei alapján zajlik. Ha a népszavazáson a tartományi törvény nem szerez többségi támogatást, nem lép hatályba. Ha egy tartományi törvényt a tartományi gyűlés legalább 2/3-os többséggel fogadott el, a törvényre vonatkozó népszavazásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a tartomány választásra jogosult polgárainak legalább 1/15-e kérvényezi.
Mindkét tartományi gyűlést általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg, 35 képviselőből áll és 5 évig tart a hivatali ideje. Az 5-éves időszak a választások napjával indul. A választások egyszerre, ugyanazon a napon kerülnek megrendezésre. Ha valamelyik tartományi gyűlést a ciklus lejárta előtt újraválasztják, az újonnan összeállt tartományi gyűlés a leváltott tartományi gyűlés 5-éves hivatali időszakának végéig marad hivatalban.
A dél-tiroli választási törvény szavatolja a ladin nemzet képviseletét a tartományi gyűlésben. A Trentói Tartományi Gyűlés egy képviselői széke a Moena, Soraga, Vigo di Fassa, Pozza di Fassa, Mazzin, Campitello di Fassa és Canazei községek alkotta, a Fossa-völgybeli dolomitladinok élőhelyét jelentő vidék képviselőjét illeti meg. A tartományi gyűlés tagjai a tartományt képviselik. Hivatalba lépésükkor az alkotmányra esküsznek fel. A Dél-Tiroli Tartományi Gyűlés hivatali idejének első 30 hónapjában az elnököt a német nemzetiségű, a második 30 hónapjában az olasz képviselőkből választják meg. A német, illetve az olasz képviselők többségének beleegyezésével egy-egy időszakra ladin elnök is megválasztható.
A tartomány törvényeit a tartományi gyűlés hozza meg. A regionális tanács, vagy a tartományi gyűlések azon határozatait, amelyek a régióra, vagy Trento tartományra vonatkoznak, a Trento tartományért felelős kormánybiztossal, amelyek pedig Bolzano tartományra vonatkoznak, a Bolzano tartományért felelős kormánybiztossal közlik. A törvényjavaslatok a közlésük után 30 nappal kerülnek kihirdetésre, hacsak a kormány nem emel kifogást a regionális tanácsnál vagy a tartományi gyűlésnél, miszerint azok túllépik a megítélt hatásköreiket, vagy a nemzeti érdekeket, illetve a régió valamely tartományának érdekeit sértik. Ha a regionális tanács, vagy a tartományi gyűlés a tagok szavazatainak abszolút többségével újra elfogadja az érintett törvényjavaslatokat, kihirdetésre kerülnek, feltéve, hogy a kormány az elfogadásuk tudtára adása utáni 15 napon belül nem szerez érvényt az alkotmányellenességüknek az alkotmánybíróságon, vagy az érdekellenességüknek a parlament házai előtt. Kétes esetekben az alkotmánybíróság határozza meg az illetékességet.
Amennyiben feltételezhető, hogy egy törvényjavaslat sértheti a különböző anyanyelvű polgárok jogait vagy a nemzetiségek népi és kulturális sajátosságait, az adott nemzetiség képviselőinek többsége a regionális tanácsban, vagy a dél-tiroli tartományi gyűlésben indítványozhatja a nemzetiségenkénti szavazást.
Ha a különleges szavazás indítványát elutasítják, vagy a törvényjavaslatot annak ellenére elfogadják, hogy az indítványozó nemzetiség képviselőinek 2/3-a a javaslat ellen szavaz, az adott nemzetiség képviselőinek többsége a törvény kihirdetését követő 30 napon belül megtámadhatja azt az alkotmánybíróságon az előző bekezdésben leírt indokok alapján.

A régió és a tartományok törvényei és rendeletei a régió közlönyében kerülnek kihirdetésre olasz és német megfogalmazásban; ha a törvény nem rendelkezik másképp, a kihirdetésük után 15 nappal lépnek hatályba. Vitás esetekben az olasz megfogalmazás szolgál a törvény értelmezésének alapjául.
A tartományt a tartomány elnöke képviseli. Részt vesz a miniszteri tanács (olasz kormány) azon ülésein, amelyeken a tartományt érintő kérdésekről tárgyalnak.
A dél-tiroli tartományi bizottság összetételének tükröznie kell a tartományi gyűlés nemzetiségi összetételét. A dél-tiroli tartományi bizottság azon tagjait, akik nem rendelkeznek képviselői mandátummal a Dél-Tiroli Tartományi Gyűlésben, a tartományi gyűlés 2/3-os többséggel választja meg az egy vagy több frakciója által javasolt jelöltek közül, amennyiben a jelöltek nemzetiségéhez tartozó – pontosabban csak a tartományi bizottságot támogató többségi - képviselők támogatják a jelölésüket. A tartomány alelnökei közül az egyik a német, a másik az olasz nemzetiséghez tartozik.
A tartományi bizottság hatáskörébe tartozik a tartományi gyűlés által elfogadott törvények végrehajtása, a tartományi közügyek igazgatása, a tartomány vagyonának kezelése, valamint a tartomány különleges közszolgálati üzemeinek ellenőrzése, az önkormányzatok, gondozói és jóléti intézmények, közigazgatási egységek és más helyi szervek és intézmények felügyelete és ellenőrzése.
A dél-tiroli tartomány egyes régióiban a helyi testületek összetételére is vonatkozik a nemzetiségek arányos képviselete. Bolzano tartományban minden nyelvcsoport jogosult képviseltetni magát a községi bizottságban, ha a községi tanácsban legalább két szavazattal rendelkezik. Bolzano tartományban szavatolniuk kell a ladin nyelvcsoport képviseletét.
Az autonóm tartomány és régió önálló gazdálkodást folytat. Vagyonát képezi a területén található közvagyon és vannak önálló pénzügyi bevételeik. A régió területén fekvő ingatlanok utáni adóbevétel a régiót illeti meg. Emellett a régiót illeti meg a következő, a régió területén kiszabott adóbevételek adott részesedése, így
a) az örökösödési és ajándékozási adó, valamint az örökség nettó összértékéből kirótt adó 9/10-e,
b) az általános forgalmi adó 2/10-e, kivéve a behozatali árucikkeket és levonva az 1972. október 26-i, 633-as számú elnöki rendelet és ennek későbbi módosításainak 38/bis. cikkelyében leírt visszafizetéseket,
c) a lottónyeremények adójának 9/10-e
d) a régió területén kirótt import általános forgalmi adó 1/20-a.

A tartományok területén villanyáramra kiszabott fogyasztói adó bevétele a tartományokat illeti meg. A tartományok területén közvizek üzemvízcsatornáinak bármilyen célú koncessziós használatára törvényileg kiszabott és kiszabásra kerülő éves bérleti díj 9/10-e a tartományt illeti meg. A tartományok idegenforgalmi adókat és illetékeket vezethetnek be.
A régió és a tartományok jogosultak az állami adórendszer alapelveivel összhangban saját adónemeket meghatározni az őket megillető szakterületeken. A régió és a tartományok jogosultak, legfeljebb a rendszeres bevételeik értékben önerőből garantált belső kölcsönöket folyósítani tartós beruházásokra.
A tartományok másfajta állami adóbevételekből és illetékekből is részesülnek. A részesedés évente kerül meghatározásra a kormány és a tartományok elnökeinek egyetértésével. Bolzano tartomány kiegészítő támogatást nyújthat az önkormányzatok számára a kétnyelvűség bebiztosítására.
Hasonlóképpen a helyi, tartományi és régiós költségvetés összeállításába is beleszólása lehet a nemzetiségeknek. „Valamely nemzetiség képviselői többségének indítványára a régió, vagy Bolzano tartomány költségvetési javaslatainak egyes fejezeteiről nemzetiségenkénti szavazás tartható. A költségvetési fejezetek, amelyeket nem hagy jóvá minden nemzetiség képviselőinek legalább fele, egy 4-tagú, regionális, illetve tartományi képviselőkből álló bizottság elé kerül; ezt a bizottságot a tartományi gyűlés, illetve a regionális tanács a ciklus elején és annak teljes idejére választja meg, egyenlőséget biztosítva a két legnagyobb nemzetiségi csoport között, ezek küldötteinek megfelelően.” A megoldatlan vitás eseteseket az alkotmánybíróság Bolzano tartományért felelős testülete bírálja el.
A statútum szabályozza a közalkalmazottak és köztisztviselők nemzetiségi összetételét, arányosságát és annak védelmét átszervezések-leépítések esetén is. A „létszámterv tisztségeit mindhárom nemzetiség polgárai betölthetik, méghozzá a hivatalos népszámlálás adatainak megfelelő arányban. A német és ladin anyanyelvűeknek fenntartott tisztségek fokozatosan kerülnek betöltésre, míg el nem érik az előző bekezdésben leírt arányt, ami érvényes a felszabadult tisztségekre újonnan alkalmazottak esetében is. A létszámtervbe foglalt hivatalnokok számára biztosítandó a tartományban való hivatali szolgálat állandósága, kivéve a közigazgatási tisztségeket, illetve azokat a tisztségeket, amelyekben szolgálati követelményként, vagy a humán erőforrások fejlesztése miatt szükséges lehet az áthelyezés. A német anyanyelvű hivatalnokok áthelyezései nem érinthetik az általuk összesen betöltött pozíciók több mint 10%-át.
A határozatok, amelyek alapján a Bolzano tartományban betölthető, és amelyek alapján adott pozíciókon a német és olasz anyanyelvűeket a lakosság eloszlásával arányosan osztják el, érvényesek a bírói és vizsgálati igazságszolgáltatási hatóságra is. A német anyanyelvű bírák számára garantált a tartományban végzett szolgálat állandósága, tiszteletben tartva a bírói szabályzat összeférhetetlenségi rendelkezéseit. Ezen cikkely 4. bekezdésében leírt irányelvek a német anyanyelvűek számára fenntartott helyek eloszlásáról érvényesek Bolzano tartomány bírósági alkalmazottaira is.”

A statútum XI. szakasza a német és ladin nyelv használatát rendezi. 99-102. cikkében leszögezi, hogy: "A német nyelv a régióban egyenrangú az olasszal, mint hivatalos államnyelvvel. A törvényi erejű okiratokban és azokban az esetekben, ahol a statútum kétnyelvű megfogalmazást ír elő, az olasz megfogalmazás az irányadó. Bolzano tartomány németajkú polgárai jogosultak az igazságszolgáltatás helyi vagy a régióval foglalkozó irodáival, valamint az állami közigazgatás helyi hivatalaival való kommunikációban az anyanyelvüket használni. A régió kollektív szerveinek, Bolzano tartomány tartományi gyűlésének és a helyi testületek ülésein a német vagy az olasz nyelv használható.
A hivatalok, közigazgatási szervek és képviseletek az írott és szóbeli kommunikációban azt a nyelvet használják, amelyen a megszólítás történt, vagy amely nyelven az üggyel előttük foglalkozó hivatal az adott ügyet vitte. Ha az adott hivatal nyitja meg az ügyet, a vezetése azon a nyelven történik, amely nyelv az érintett anyanyelve.
A konkrétan kiemelt esetek kivételével – és azoktól a rendelkezésektől eltekintve, amelyek a polgárok összességét érintő okiratokkal vagy a közhasználatra szánt okiratokkal, valamint a több hivatalnak címzett okiratokkal foglalkoznak – a német és olasz nyelv külön használata is elfogadott. Változatlan marad az olasz nyelv kizárólagos használata a hadügy intézményeiben.
Bolzano tartományban a közigazgatási intézmények a német anyanyelvű polgárokkal való kommunikációban a német helységneveket használják, amennyiben egy tartományi törvény a megnevezést meghatározta és engedélyezte.
A ladin, valamint a cimber és moken lakosság Fierozzo, Frassilongo, Palú del Fersina és Luserna községekben jogosult kibontakozni és tevékenységet folytatni a kultúra, a sajtó és a szabadidő-szervezés terén, valamint jogosult helységneveinek és tradícióinak megőrzésére. Trento tartomány azon iskoláiban, ahol a ladin, a moken és cimber nyelv használatos, biztosítandó a ladin, illetve a német nyelv és kultúra oktatása.”

A statútumot alkotmányerejű jogalkotási eljárás védi. A statútum módosításának kezdeményezési joga a regionális tanácsot illeti meg az autonóm tartományok tartományi gyűléseinek beleegyezése után. A kormány vagy a parlamenti képviselők javaslatai a statútum módosítására a köztársaság kormánya, a regionális tanács és a tartományi gyűlések elé terjesztendőek, amelyek 2 hónapon belül állást foglalnak az adott ügyben. A már jóváhagyott statútum-módosítások nem lehetnek állami népszavazás tárgyai.

A dél-tiroli autonómiastatútum élő „szervezet”. Jobbításán, fejlesztésén jelenleg is dolgoznak, de mert változtatásokat csak az állami jogrend és a régiókban élők döntő többségének egybehangzó és közös akaratával lehet elérni, a múlt század hetvenes éveiben megszületett alapelvek apró lépésekben módosulnak csak. Az alapító okirat az elvi alapokat tartalmazza, ezeket központi olasz, régiós és tartományi törvények, rendeletek egészítik ki, melyeken keresztül tényleges beleszólási jogot gyakorol az érintett térség minden polgára, s az egyenjogúság és egyenrangúság tudatával bontakozhat ki nemzeti mivoltában is.

Úgy tűnik, az Ön böngészője nem tartalmaz PDF olvasására szolgáló bővítményt. Nem gond, ide kattintva letöltheti a törvényt.





Elérhetőségek  
Pro Civis Polgári Társulás
Občianske združenie
930 40, Štvrtok na Ostrove 512
www.procivis.sk, procivis@procivis.sk

Fő támogatónk  

Facebook közösségünk  
Copyright © 2011 - PROCIVIS JMK media & productions, s.r.o.