V. Önkormányzati Szabadegyetem - szombati előadások

Szombaton a szórványmagyarság helyzete, a Petőfi Sándor Program és a készülő felvidéki értéktár témái votak terítéken. Mucsi Géza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a Petőfi Sándor Programot a Körösi Csoma Sándor-programmal párhuzamosan indították, a Kárpát-medence szórványmagyarságának a megsegítésére. Ismertette, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság a program során ötven magyar fiatalt küldött ki a magyarok lakta országokba. „Az érintett országokban felvettük a kapcsolatot a magyar szervezetekkel, egyházakkal, oktatási intézményekkel, hogy jelöljék meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ösztöndíjasaink" - mondta. Felvidékre 8 ösztöndíjas érkezett. Bozzay Klára Nyitrára, a Zoboraljai Kulturális Intézetbe, Burovincz Laura Fülekre, a Csemadok Füleki Alapszervezetéhez, Dancsa Anita Galántára, a Galánta és Vidéke Társuláshoz, Kertész Csilla Lévára, a Czeglédy Péter Reformtus Gimnáziumba, Kocsis Dániel Attila Kassára, a Rovás Civil Szervezethez ill. Debrőd Község Önkormányzatához, Kurilla Tünde Tornaljára a Városi Önkormányzathoz, Pathó Marianna Nagykürtösre, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányához, és Veres Annamária Nagykapos ill. Kaposkelecsényre a Csemadok Bercséniy Miklós Alapszervezetéhez került.
Az ösztöndíjasokat Fazekas Anna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa, szakértő mutatta be. Elmondta, hogy kilenc hónapot töltenek a fogadóintézményben, és az a feladatuk, hogy segítsék az intézmények programjait, a magyar közösségeket, és havonta szakmai jelentéseket, beszámolókat készítsenek.
Ladányi Lajos, a Kárpát-medencei Szórvány Tanács tagja, aki mentorként vesz részt a Petőfi-programban, a szórványmagyarság helyzetéről beszélt. Elmondta, hogy kidolgoztak egy szórványstratégiát. Felvidéken három ilyen csoportosulás van: Zoboralja, a peremvidék, valamint Kassa és Pozsony. Kiemelt fontosságú programokat kell készíteni az oktatás, a kultúra és az önkormányzatiság területén. Létre kell hozni egy olyan intézményrendszert, amely a szórványosodással foglalkozik. „Ahol a tömbmagyarság nem foglalkozik a szórványosodással, olyan, mintha egy időzített bombán ülne. Tapasztalatait ezen bomba hatástalanítására kell felhasználnia." – mondta Ladányi.
A blokk második felében a készülő Felvidéki Értéktárról Szakáli István Loránd, a magyar Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára és Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke számolt be. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a hungarikumok ügye olyan nemzeti ügy, amelyet minden magyar magáénak érezhet, függetlenül attól, hogy világ melyik részén él. Hangsúlyozta, tisztában kell lennünk az értékeinkkel, mert csak akkor van önbecsülésünk. Mint megtudtuk, a Külhoni Magyarság Értéktárnak 106 nemzeti értéke van, 64 a Vajdaságból, 19 Horvátországból, 6 Muravidékről, 6 Kárpátaljáról, 5 Erdélyből és 6 a Felvidékről. Ez utóbbiak a következők: a deáki templom, a bényi műemlékek, a kurtaszoknyás falvak, a pozsonyi kifli, a kőtés, a paprikás kattancs. Hozzátette: a 2015-ös költségvetés terhére 110 millió forint értékben ún. „hibrid" pályázatot kívánnak kiírni, amibe kölcsönösen bevonnák a határon túli településeket. A pályázat célja, hogy a meglévő települési, testvérvárosi kapcsolatok elmélyüljenek, valamint újak alakuljanak ki az értékgyűjtés mentén.
Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke a Felvidéki Magyar Értéktárat mutatta be. Elmondta, hogy a helyi értékek gyűjtése kapcsán várják a javaslatokat olyan nemzeti értékekre, amelyek ismertek a Felvidék egész területén. „Ezek az értékek kerülhetnek majd be a felvidéki magyar értéktárba, innen pedig tovább kerülhetnek a Kárpát-medence értékei közé. Ehhez egy intézményrendszert szeretnénk kialakítani: mindenekelőtt létrehozni egy 9-12 tagú értéktár bizottságot, melynek tagjai ágazati szakemberek – művészettörténészek, etnográfusok, építészek, agráriumban, élelmiszeriparban tevékenykedő szakemberek és egyéb ágazatokhoz kötődő szaktekintélyek, hagyományőrzők.
Az V. Önkormányzati Szabadegyetem kétnapos tanácskozását Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke zárta, aki sikeresnek értékelte a tanácskozást, hiszen az elmúlt öt évben idén volt a legnagyobb az érdeklődés.

A péntek délelőtti előadásokról (gazdaságfejlesztés, gazdasági megerősödés) ITT olvashat
A péntek délutáni előadásokról (iskolaügy, felvidéki magyar nyelvű oktatás) ITT olvashat
 

A rendezvény főtámogatója a Bethlen Gábor Alap